ÖNKORMÁNYZAT
ESEMÉNYNAPTÁR
2014 október
BELÉPÉS
Pilis Város Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja
PILIS
 
Pilis gazdag történelmi múlttal és emlékekkel rendelkező település.


A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki az ősi település, melyről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a II - IV. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu, a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek.

Az utóbbi területen épült fel az 1300-as évek előtt a kora középkori Szentlélek templom, amely a jelenlegi település ősi magját képezi. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a tatárdúlás után újjáépítették.

Pilis. Mit is takar ez a szó, mi volt a névadónk?

Az 1851-ben kiadott Fényes Elek Magyarország geographiai szótára bőséges adatokkal írja le, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta csak a mi községünk tarthatta meg eredeti nevét.

A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlékünk - egy öröklésről szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek az újhazába. A Pylis nemzetség megszállás jogán bírta ezt a vidéket. A község első ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, innen kapta településünk a nevét.

A falu a török időket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni. Az 1592-es évben elpusztult és hosszú időre lakatlanná vált.

Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fűződik. Az öröklés jogán idekerülő Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építőmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülők Pilisre. Ezt követően megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlődését.

Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg működését. Ez idő tájt is működtek iparosok, ezek azonban nem tartoztak még céhek kötelékébe. Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is működött. A szőlőtermesztés a dolinai dombok lankáin jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek, ahogyan ezt egy 1768-as felmérés adataiból tudjuk.

Az 1770-es évektől Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentős építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minőségű agyag volt található, amelyből ún. "tyehlónyákban", téglaégető kemencékben állítottak elő a pilisi téglát. Ebből a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülőhellyel rendelkező evangélikus temploma, ebből bővítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.

Beleznay-Nyáry-kastély, Pilis
Beleznay-Nyáry-kastély

A megye egyik legrégebbi kastélya, melyet az itteni földesúr, Beleznay János építtetett 1710 körül. Az U-alakú, barokk stílusú kastélyt itáliai mesterrel építtette.
Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart.

A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását.
A II. világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.

A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete.
A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával.
Tekintse meg a Pilisi Evangélikus Gyülekezet honlapját, a Pilisi Evangélikus Hálót és a pilisi IZSÓP énekkar életét és híreit is.

Pilisi Evangélikus Gyülekezet
Templom, világháborús emlékmű

A városnak ma több mint tizenegyezer lakosa van, infrastruktúrája gazdagodik és itt épült meg Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű vákuumos rendszerű csatornahálózata, amely a legfejlettebb technológiát képviseli ezen a területen.

KERESŐ
HÍREK
Meghívó
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 27-én 17 órakor a Városháza nagytermében tartandó alakuló ülésére.
Rajz- és meseíró pályázat
Az én karácsonyi történetem
Választási tájékoztató
2014. Pilis helyi választási eredmények
ELHELYEZKEDÉS
GALÉRIA
Ide kattintva tekintheti meg galériáinkat!
SZAVAZÁS
Szavazás
Jelenleg nincs szavazás!
Lezárt szavazások eredményei