KERESŐ
ÖNKORMÁNYZAT
FONTOS INFORMÁCIÓK
Cím

2721 Pilis,Kossuth L.út 47-49.

E-Ügyintézés
Ügyfélfogadás
  • Hétfő8 00-12 00
  • 13 00-17 30
  • Keddnincs
  • Szerdanincs
  • Csütörtök8 00-12 00
  • 12 3016 00
  • Pénteknincs

  • Jegyző
  • Szerda9 00-12 00
  • Polgármester
  • Szerda14 00-16 00
Telefonszámok
  • Központ06(29)/696-310
  • Fax06(29)/696-320
Kisokos További információk KORONAVÍRUS TÁJÉKOZTATÓK

ESEMÉNYNAPTÁR
2021 május
BELÉPÉS


Pilis Város Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja
Közérdekű adatok - Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok II.07.A
 

A Képviselő-testület döntés előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, döntései

 

I. A Képviselő-testület döntés előkészítésének rendje

 

A Képviselő-testület döntés előkészítésének rendjét a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza az alábbiak szerint:

 

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tizenegy alkalommal rendes ülést, és évente két közmeghallgatást tart.

 

(2) Az SZMSZ alkalmazásában, rendes ülés:

a) a január, február, március, április, május, augusztus, szeptember, október hónap, utolsó csütörtöki napjára összehívott képviselő-testületi ülés,

b) a június és november hónap, utolsó szerdai napjára összehívott képviselő-testületi ülés,

c) december hónapban, a tárgyhónap 3. hete csütörtöki napjára összehívott képviselő-testületi ülés.

 

(3) A Képviselő-testület - a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet, - minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időtartamra állapítja meg.

 

(4) A Polgármesteri Hivatal - a Polgármesteri Iroda közreműködésével, - a képviselő-testületi ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket (mellékleteivel, függelékeivel együtt), legkésőbb 8 nappal a képviselő-testületi ülés előtt, írásvédett formátumban, elektronikus formában a Polgármesteri Hivatalon belül, a képviselők, külső jogállású bizottsági tagok részére elkülönített elektronikus mappába (a továbbiakban: e-mail cím) átteszi (közzéteszi).

 

(5) A rendes képviselő-testületi ülés időpontját és napirendi pontokat tartalmazó meghívót a polgármester a www.pilis.hu honlapon - a meghívó keltével megegyező napon - megjelenteti.

 

(6) A rendes képviselő-testületi ülésről szóló meghívót ki kell függeszteni:

a) a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára,

b) a Pilis, Petőfi park területén található hivatalos hirdetőtáblára.

 

(7) A testületi ülést levezető személy sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni.

 

(8) A (7) bekezdés szerinti sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a rendkívüli képviselő-testületi ülés előtt 6 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban a sürgősség indokát és körülményeit a testületi ülést levezető személy mindenképpen közölni köteles.

 

(9) A Képviselő-testület ún. rendkívüli összehívását a népszavazás is indítványozhatja.

 

(10) A településen élő, illetve működő, valamely kisebbségi népcsoportot érintő ügyben, a helyi kisebbségi-nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását.

 

(11) A Képviselő-testületet a képviselő-testületi tagok egynegyedének (3 fő), vagy valamely bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára össze kell hívni.

 

(12) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fontosabb fajtái:

a) rendeletalkotásra irányuló rendeletalkotási (módosítási) javaslat,

b) egyedi határozat meghozatalára irányuló, döntést igénylő javaslat,

c) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

d) beszámolónak nem minősülő, jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott jogkövetkezménnyel nem bíró tájékoztató anyag.

 

(13) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés számát/tárgyévet,

b) az előterjesztés címzettjét/címzettjeit,

c) az előterjesztés részeként kidolgozott és összeállított indítvány/javaslat elfogadásához szükséges egyszerű/minősített többség elfogadásának jogszabályi alapját/alapjait (hivatkozását),

d) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, a pénzügyi-műszaki-egyéb ágazati szempontokat, következményeket (szempontrendszert),

e) az előzményeket, különösen a tárgyalandó témakörben meghozott korábbi képviselő-testületi döntéseket (kivonatos, lényeges elemeket magában foglaló közlés formájában),

f) a pontos jogszabályi hivatkozásokat,

g) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket valamint a várható pénzügyi-műszaki-egyéb ágazati (pozitív és negatív előjelű) következményeket, költségvetési kihatásokat,

h) a határozati javaslato(ka)t - utalva a határozat fajtájára -, illetve rendelettervezete(ke)t.

 

(14) Az előterjesztés mellékleteként csatolni szükséges:

a) az előzményeket, különösen a tárgyalandó témakörben meghozott korábbi képviselő-testületi döntéseket (részletesen),

b) jogszabályi keretek részletes bemutatását.

 

(15) Előterjesztés megtételére jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a településrészi önkormányzat a településrészt érintő ügyekben,

e) a képviselő,

f) a jegyző.

 

(16) Írásbeli előterjesztés kizárólag az érintett bizottság, illetve - amennyiben a részönkormányzatot érinti az ügy - a településrészi önkormányzat állásfoglalásával, véleményével, valamint a jegyző törvényességi észrevételével együtt tűzhető napirendre.

 

(17) A választópolgárok - a zárt ülés anyaga kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és hozzá kapcsolódó mellékleteibe, függelékeibe.

 

(18) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben - legkésőbb a rendes képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16.00 óráig - a sürgősség tényének rövid indoklásával, határozati javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

 

(19) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben készített indítványt (előterjesztést) - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 24.00 óráig - a képviselő-testület tagjai részére meg kell küldeni.

 

(20) Sürgősségi indítványt az terjeszthet be a képviselő-testület részére, - aki rendes előterjesztés benyújtására jogosult.

 

(21) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont sürgősségi úton történő tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselő-testület a tárgybani indítványt a soron következő, rendes képviselő-testületi ülésen tárgyalja meg.

 

(22) Rendkívüli indítványt az terjeszthet be a képviselő-testület részére, - aki rendes előterjesztés benyújtására jogosult.

 

(23) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont rendkívüli úton történő tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselő-testület a tárgybani indítványt a soron következő, rendes képviselő-testületi ülésen tárgyalja meg.

 

 

II. Az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja

 

Az állampolgári közreműködés (véleményezés) módját a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza az alábbiak szerint:

 

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

 

(2) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat, a szabályozás várható hatását.

Helyi, nagyobb jelentőségű rendelet-tervezetet társadalmi vitára kell bocsátani.

 

(3) Az SZMSZ alkalmazásában

Társadalmi vitát igénylő rendeletek:

a) településrendezési terv.

 

(4) A rendeletalkotás kezdeményezése megilleti:

a) a települési képviselőt,

b) a bizottságot,

c) a polgármestert,

d) az alpolgármestert,

e) a jegyzőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy

g) a rendelettel/szabályozással érintett, meghatározott társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezet vezetőjét.

 

(5) A rendelet-tervezetet - a jegyző koordinálásával - a Polgármesteri Hivatal készíti el, és állítja össze.

 

(6) A rendelet-tervezet előkészítésével - az (5) bekezdés szerinti főszabályt kivéve - megbízható:

a) a tárgy szerint illetékes önkormányzati (szak)bizottság,

b) a tárgy szerinti szak specifikus ideiglenes bizottság, valamint

c) külső szakértő is.

 

(7) A (6) bekezdés szerinti külső szakértő bevonására a jegyző írásban, vagy jegyzőkönyvbe foglaltan tesz javaslatot.

 

(8) A jegyző köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésében és összeállításában, akkor is, ha a rendelet-tervezetet (szak)bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el, állítja össze.

 

(9) Az önkormányzat rendelet tervezetei társadalmi véleményezésének formái:

a) az önkormányzat hivatalos honlapján megadott elérhetőségen keresztül történő véleményezés ( a továbbiakban: online társadalmi véleményezés), és

b) az előterjesztő által bevont személyek szervezetek által történő véleményezés (a továbbiakban: társadalmi vita).

 

(10) Nem lehet társadalmi véleményezésre bocsátani:

a) díjtételekről, fizetési kötelezettségről szóló rendeletek tervezetét,

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezeteit,

c) az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,

d) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,

e) azt a rendelet- tervezetet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

f) azt a rendelet- tervezetet, melynek kapcsán lakossági fórumot tartanak,

g) azon rendeletek, amelyekről nem lehet helyi népszavazást tartani.

 

(11) A Képviselő- testület által tárgyalandó rendelet- tervezetet az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseket megelőző hét hétfői napján a honlapon publikálni kell és el kell indítani az online társadalmi véleményezést.

 

(12) Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelet- tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a bizottsági üléseket megelőző hét pénteki napjáig.

 

(13) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követő 1 évig meg kell őrizni.

 

(14) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

 

(15) A társadalmi vitára bocsátás keretében az előterjesztő meghatározza, hogy jelen Ör.-ben meghatározottakon túlmenően, választása szerint mely civil és szakmai szervezetekkel, közéleti személyekkel, díszpolgárokkal javasolja a téma egyeztetését. A személyeknek, szervezeteknek a rendelet- tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 3 nap álljon rendelkezésre álláspontja kialakítására.

 

(16) Az elkészített rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett szakbizottság véleményezi.

 

(17) A Szervezeti és Működési Szabályzatot, az éves pénzügyi, költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetet és annak felülvizsgálatára, (évközi) módosítására irányuló szabályozási anyagokat - minden állandó bizottságnak véleményezni kell.

 

(18) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá.

 

(19) Valamennyi önkormányzati ciklusban a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni az önkormányzati rendeletek alkalmazásának hatását, fel kell tárni az érvényre jutást gátló körülményeket, a megfelelő eredményeket.

 

III. A Képviselő-testület eljárási szabályai, döntései

 

A képviselő-testületi ülés nyilvánossága

 

(1) Amennyiben a Képviselő-testület ülése nyilvános, arról hang, videofelvétel készíthető.

 

(2) A Képviselő-testület nyílt ülése szünetében a hang és képanyag rögzítésére szolgáló eszközt, berendezést - annak működtetője - köteles leállítani, hanganyag illetve képi anyag nem készíthető.

 

(3) A hang, illetve videofelvétel készítésének tényét annak készítője köteles a polgármester tudomására hozni, - a képviselő-testületi ülés technikai előkészítésével összefüggő helyi gyakorlat eseti, átmeneti jellegű felülvizsgálata (szükséges technikai, informatikai korrekciók megtétele) végett.

 

(4) A lakosság tájékoztatása - a képviselő-testület nyilvános, rendes üléseiről, külön szolgáltató bevonásával - az érvényes műsorszórási szolgáltatási szerződés szerint történik.

 

(5) A lakosság tájékoztatása - a képviselő-testület nyilvános, rendes üléseiről, a Polgármesteri Hivatal bevonásával - projektor és kivetítő útján is történhet.

 

(6) A Képviselő-testület zárt ülésén meghozott, a külön törvény szerinti közérdekű adat, és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét az Önkormányzat - a Képviselő-testület munkaszervezetének vezetője, a jegyzőn keresztül, az alábbiak szerint - biztosítja:

a) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekű adatról, illetve közérdekből nyilvános adatról kivonat összeállításával, közlésével,

b) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekű adatba, illetve közérdekből nyilvános adatba történő betekintéssel,

c) zárt ülés meghatározott napirendi pontja részeként keletkezett közérdekű adatról, illetve közérdekből nyilvános adatról szóló kivonatnak a városi honlapon illetve a „HIRNÖK" c. időszaki lapban történő közzétételével

 

- a megkeresés, kérelem tartalmának megfelelően.

 

A képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai

 

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a korelnök (a továbbiakban együtt: ülés vezetője) vezeti.

 

(2) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülés megnyitását követően megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, amely határozatképességet a képviselő-testületi ülés teljes ideje alatt köteles folyamatosan ellenőrizni.

 

(3) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele - 7 fő - jelen van.

 

(4) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességéhez szükséges 7 fő nem jelent meg, akkor a képviselő-testületi ülés határozatképtelen.

Az ülés vezetője a határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirend tárgyalására, újra összehívja.

 

(5) A napirend előterjesztése során az ülés vezetője, a képviselő, illetve a nyilvános ülésen, állandó tanácskozási joggal meghívott személy javaslatot tehetnek:

a) a napirendi pontok felcserélésére,

b) új napirendi pont felvételére,

c) meghívó szerint, írásban javasolt napirendi pont tárgyalásról történő levételére (elnapolás).

 

(6) Az ülés vezetője - a napirend meghatározása részeként - előterjeszti a sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával.

 

(7) A sürgősség befogadhatósága (elfogadhatósága) kérdésében a Képviselő-testület vita lefolytatása nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

(8) A Képviselő-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával állapítja meg.

 

(9) A Képviselő-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) az alábbiak szerint állapítja meg:

A képviselő-testületi ülések első napirendi pontjai:

a) eseti tanácskozási joggal meghívottak esetében, az adott képviselő-testületi ülés kiemelt tárgyát képező napirendi pont(ok),

b) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, törvény által át nem ruházható napirendi pont(ok) (kivéve rendeletalkotási, rendelet módosítási javaslatok),

c) rendeletalkotási, rendelet módosítási javaslat(ok).

 

(10) A Képviselő-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) úgy állapítja meg, hogy az Önkormányzat testületi szerve a nyílt ülés napirendjéről a zárt ülés napirendjének tárgyalására legfeljebb kettő alkalommal (egy alkalommal soron kívül) térjen át.

 

Napirend előtti beszámoló, tájékoztatás

 

(1) Napirend előtt az ülés vezetője beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két rendes képviselő-testületi ülés között megtett, a település életét, működését és üzemeltetését lényegesen érintő, befolyásoló intézkedésekről, valamint - a település ún. Rendezvény naptára alapján - a két rendes képviselő-testületi ülés között megtartandó, előkészület alatt álló rendezvényekről.

 

(2) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló írásbeli beszámoló anyagát legkésőbb a rendes képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16.00 óráig közzéteszi, a képviselő-testület részére megküldi.

 

 

(3) Napirend előtt a jegyző tájékoztatást ad a két rendes képviselő-testületi ülés között várható, a Polgármesteri Hivatal ún. tárgyévi teljesítményértékelési feladata alapján jelentkező, jelentősebb ügyfélforgalommal járó, tervezett intézkedésekről, települési szintű körlevelek tartalmáról (az ellenőrzés, akció esetét kivéve).

 

(4) Napirend előtt a címzett (a címzett távollétében helyettese, mind a polgármester, mind az alpolgármester távollétében a jegyző) válaszol az előző képviselő-testületi ülésen a részére szóban vagy írásban feltett, a tárgynapi képviselő-testületi ülésen meg nem tárgyalt, vagy el nem fogadott interpellációra.

 

Napirend előtti felszólalás

 

(1) A helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli sürgősségű ügyben napirend előtt felszólalásra az ülés vezetőjétől bármely képviselő 2 percben szót kérhet.

 

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felszólaló képviselő olyan ügyben kért szót, amelynek tárgya Képviselő-testület hatáskörébe tartozik és a képviselő-testület intézkedését tartja szükségesnek, - a Képviselő-testület a felszólalás tárgya szerinti indítványt utólag - ügyrendi döntésével - felveheti napirendjére.

 

(3) Amennyiben a felszólaló képviselő a napirend előtti felszólalás keretében több ügyben kíván felszólani, és a felszólalás időtartama meghaladja a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időtartamot, akkor a felszólaló képviselő az általa előadni kívántakat írásban terjessze be a Képviselő-testület elé.

 

(4) A képviselő-testületi ülésen megjelent választópolgár a napirend előtt, közérdeket érintő ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz 2 percben kérdést intézhet.

 

(5) Amennyiben a választópolgár nem közérdekű ügyet terjeszt elő, a polgármester a kérdést előterjesztő személytől megvonja a szót, amennyiben az állampolgár ezt nem fogadja el, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a feltett kérdés minősítése ügyében.

 

Kérdés, interpelláció

 

(1) Kérdés: az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik a megtárgyalt napirendi pont anyagához.

Kérdés - szóban vagy írásban történő - előterjesztésére képviselő jogosult.

 

(2) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a címzett, megkérdezett (polgármester, alpolgármester, jegyző). A kérdésre adott válasz elfogadásáról, elfogadhatóságáról a kérdező fél dönt.

A válasz elfogadásáról a képviselő-testületnek nem kell határoznia.

 

(3) Kérdés napirendi pont előtti felszólalás, vagy napirendi pont utáni felszólalás részeként is előterjeszthető.

 

(4) Interpelláció: érdemi, a tárgynapi ülésen tárgyalandó valamely napirendi pont anyagával kapcsolatos önkormányzati üggyel összefüggő kérdés felvetés, problémákra, mulasztásokra, helytelen magatartásokra történő felhívás.

Interpelláció - szóban vagy írásban történő - előterjesztésére képviselő jogosult.

Az interpellált személy: polgármester, alpolgármester, jegyző.

 

(5) Interpellációt kizárólag az adott napirendi pont tárgyalása során lehet előterjeszteni.

 

(6) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a Képviselő-testület dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.

 

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellált személy válaszát, utasíthatja a címzettet, hogy részletesebb írásbeli válaszát - jogi, pénzügyi, műszaki és egyéb ágazati indokai kifejtésével -a címzett valamint a polgármester (a polgármester interpellálása esetén az alpolgármester) részére, továbbá a Képviselő-testület tagjai részére 15 napon belül juttassa el.

 

(8) A Képviselő-testület az adott interpellációval összefüggő részletesebb választ soron következő rendes képviselő-testületi ülésén ismételten megvizsgálja.

 

(9) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellált személy részletesebb, második válaszát sem, az interpelláció tárgyát képező ügy részletes kivizsgálását - határozatával - a tárgy szerint érintett szakbizottság elé utalja, vagy az ügy részletes kivizsgálásra ideiglenes bizottságot hoz létre.

A Képviselő-testület az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is bevonja.

 

(10) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal előbb sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

 

(11) Írásbeli interpelláció esetén, amennyiben a képviselő-testületi ülésen az interpelláló személy nincs jelen, - úgy írásbeli interpellációját előterjeszteni nem lehet.

 

Tanácskozás rendje

 

(1) Az ülés vezetője a napirendet alkotó napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a napirendi pont vitájának megkezdése előtt, amennyiben az előterjesztést bizottság megtárgyalta, a bizottság elnöke ismerteti a bizottsági álláspontot, a (javaslatokat magában foglaló) határozato(ka)t,

c) az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja,

d) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles röviden, lényegre törően válaszolni,

e) a tárgyalt napirendi pont anyagát érintően, bármelyik képviselő, bármikor 2 percben ügyrendi javaslatot tehet,

f) a képviselő-testület az e) pont szerinti javaslatról vita nélkül határoz,

g) az előterjesztő, illetve az ülés vezetője javasolhatja a napirendi pont elnapolását,

h) a képviselő-testület a g) pont szerinti ügyrendi javaslatról vita nélkül határoz,

i) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Amennyiben ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a második és - amennyiben a képviselőnek további hozzászólása van - a további hozzászólás időtartama 2 perc.

Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonja szót a felszólalótól, és ugyanebben a vitában nem kaphat további felszólalási lehetőséget.

j) az elhúzódott napirendi pont feletti vita lezárására.

A hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

k) az ülés vezetője bármely képviselő kérésére legfeljebb 15 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult a napirend tárgyalása során, kizárólag egy alkalommal élhet ezen jogával.

l) Személyes érintettség okán történő hozzászólás tehető legfeljebb 2 perc időtartamban a vita lezárása után, de még a szavazás előtt a képviselő, vagy előterjesztő, vagy a tanácskozási joggal résztvevő részéről, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

m) A személyes megjegyzésre az azt kiváltó személy legfeljebb 2 percben viszontválasszal élhet, amelyet követően az ülés vezetője az ezzel kapcsolatos vitát lezárja.

n) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi pont anyagához kapcsolódva, miután a napirendhez több képviselői hozzászólás nincs - a szavazás előtt - az előterjesztő, illetve a jegyző részére kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak 2 percben.

Amennyiben az ügyben lényeges kérdésre az előterjesztő nem tud kielégítő választ adni, a képviselő-testület az előterjesztést érdemi vita nélkül kiegészítésre, átdolgozásra visszaadhatja az ügy előterjesztőjének.

o) A vita lezárása után, de még a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

p) Az ülés vezetője a vitát akkor zárja le, ha napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.

Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzottakat összefoglalja, - az egyes indítványokat (határozati javaslatokat, rendeletalkotási javaslatokat) egyenként teszi fel szavazásra.

r) A Képviselő-testület először a módosító, vagy kiegészítő indítványokról dönt - elhangzásuk sorrendjében, - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti indítványról (határozati javaslatról, rendeletalkotási javaslatról).

s) A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt indokoltan, - elrendelheti a szavazás megismétlését.

 

(2) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalása keretein belül:

a) gondoskodik a vita levezetéséről, ezen belül a hozzászólásra, a kérdésre a szót megadja,

b) a vitát összefoglalja,

c) a módosító, vagy kiegészítő (határozati) javaslatot felteszi szavazásra,

d) a (módosított, illetőleg kiegészített) határozati, rendeletalkotási javaslatot felteszi szavazásra,

e) megállapítja a szavazás eredményét.

 

(3) Az ülés vezetője megállapítja a nyilvános ülésen érdemben tárgyalható napirendi pontok tárgyalásának befejezését, egyúttal zárt ülést rendel el, és intézkedik a zárt ülés megkezdéséhez szükséges feltételek biztosításáról, végrehajtásáról.

 

 

 

 

Tanácskozás rendjének fenntartása

 

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője folyamatosan gondoskodik.

 

Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Ismételt figyelmeztetést követően megvonja az a) pont alatti hozzászólótól a szót.

c) Amennyiben a fenti intézkedés(ek) eredményre nem vezet az ülés vezetője felfüggesztheti az ülést, vagy az ülés vezetője az üléstermet elhagyja, ezzel félbeszakítja az ülést, amelynek következménye az ülés elnapolása.

 

(2) Az a képviselő, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, illetve a Képviselő-testület további tagját sértő kifejezéssel illeti, - amennyiben bántó kijelentését rögtön nem vonja vissza, továbbá ha a sértett képviselőt, valamint a Képviselő-testületet nem követi meg, - széksértést követ el.

 

(3) A Képviselő-testület a széksértés tényét vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatában állapítja meg és egyúttal (széksértésenként) 5.000.-Ft-ig, azaz Ötezer forintig terjedő rendbírsággal szankcionálja.

 

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

 

Szavazás

 

(1) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül - dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) az információs jelentések tudomásul vételéről.

 

(2) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

 

(3) Egyszerű többség esetén, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők, több mint a felének szavazata szükséges.

 

(4) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott települési képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges.

 

(5) A képviselő-testületi döntésből kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő - a vita megkezdése előtt - köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

 

(6) A kizárásról - az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

A döntésből kizárt képviselő - a jognyilatkozatának megfelelően - a tanácskozásban részt vehet.

 

(7) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni, azzal, hogy a döntéshozatalban nem vesz részt.

 

Minősített többséget igénylő ügyek köre

 

Minősített többség szükséges, az alábbi ügyekben:

a) rendeletalkotáshoz, (rendeletmódosításhoz),

b) az Önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, vagy annak módosításához,

c) a törvény által hatáskörébe utal választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz és annak módosításához vagy visszavonásához,

d) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

e) a helyi népszavazás kiírásához,

é) a külön jogszabályban meghatározottak szerint, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, a díszpolgári cím adományozásához, emlékmű állításához,

g) a gazdasági program (önkormányzati ciklusprogram) elfogadásához, és annak módosításához, a gazdasági program (önkormányzati ciklusprogram) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

gy) a költségvetési koncepció, a költségvetés elfogadásához, és annak módosításához,

h) az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában, az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatában, valamint az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár(ok), döntési jogkörök alapulvételével, az Önkormányzat költségvetését érintő, pénzügyi kötelezettségvállalással járó előterjesztés határozati javaslatának elfogadásához,

i) a költségvetés végrehajtásáról szóló I. negyedéves, féléves, III. negyedéves beszámoló, az éves zárszámadás, mérlegjelentés elfogadásához,

j) az Önkormányzat állásfoglalását érintő pályázat benyújtásához, a pályázat részeként vállalt feltételek módosításához,

k) a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzleti tervének, üzleti terve módosításának elfogadásához,

l) a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. féléves valamint éves beszámolójának, mérlegbeszámolójának, egyszerűsített pénzforgalmi jelentésének, közhasznúsági jelentésének, valamint adózás előtti eredménye felhasználására vonatkozó javaslatának elfogadásához,

m) a helyi adó megállapításához, módosításához,

n) a településrendezési terv(ek) (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, szabályozás terv) jóváhagyásához, módosításához,

ny) a közterület elnevezéséhez, nevének módosításához,

o) önkormányzati hitel felvételéhez (értékhatár nélkül), hitelszerződés feltételeinek módosításához,

p) önkormányzati kötvény kibocsátásához, a kötvény lejegyzésével, átváltásával összefüggő szerződéses feltételek módosításához,

q) önkormányzati társulás létrehozásához, a társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, a társulással fennálló szerződéses feltételek módosulásához, a társulásból, érdekképviseleti szervezetből való kilépéshez, a felek általi megszüntetéséhez,

r) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, a megállapodás módosításához, a külföldi önkormányzattal történő együttműködést rögzítő megállapodás megszüntetéséhez,

s) a nemzetközi önkormányzati szervezethez történő csatlakozáshoz, megállapodás jóváhagyásához, a nemzetközi önkormányzati szervezettel kötött megállapodás módosításához, a nemzetközi önkormányzati szervezetből történő kilépés kimondásához,

sz) a közösségi célú alapítvány, és alapítványi forrás átvételéhez, átadásához,

t) a Képviselő-testület által alapított Közalapítvány Alapító Okiratának kiegészítéséhez, módosításához, valamint a Közalapítvány megszüntetéséhez, vagyona feletti rendelkezés (közérdekű, közhasznú célra) megtételéhez,

ty) intézmény alapításához, intézmény jogállásának módosításához, intézmény - jogutóddal vagy jogutód nélküli - megszűnésének kimondásához, megszüntetéséhez,

u) állásfoglalás a Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény átszervezése, megszüntetése tárgyában, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

ü) intézmény - törvény által, a képviselő-testület elfogadó vagy jóváhagyó hatáskörébe tartozó - szervezeti okirata jóváhagyásához, a szervezeti okirat módosításához,

v) a képviselő kizárásához,

w) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyben való döntés, az Ötv. 33/A. (2) bekezdésében b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyon-nyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatalához,

x) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

y) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

z) munkáltatói jogkörben eljárva, a fegyelmi eljárás megindításához, a fegyelmi döntés (büntetés) meghozatalához, a fegyelmi eljárás megszüntetéséhez,

zs) önkormányzati vállalkozásban való részvételhez,

zs2) önkormányzati biztos kirendeléséhez, adósságrendezési eljárás megindításához.

 

Titkos szavazás

 

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindabban az ügyben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

 

(2) A titkos szavazás megtételére a Képviselő-testület bármely tagja tehet indítványt.

 

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról a Képviselő-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság gondoskodik.

 

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazat leadás titkosságának biztosításával történik.

 

(5) A titkos szavazás lefolytatását és eredményét az ad-hoc bizottság elnöke ismerteti, amelyről a jegyző külön jegyzőkönyvet készít.

A jegyző által készített külön jegyzőkönyvet a Képviselő-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság valamennyi tagja, továbbá a jegyző is aláírja.

 

(6) Az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

 

Név szerinti szavazás

 

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) amennyiben azt törvény előírja,

b) a képviselő-testület feloszlatására irányuló javaslat, állásfoglalás tárgyában,

c) amennyiben azt a polgármester vagy bármely képviselő indítványozza.

 

(2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

 

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa „abc" sorrendben a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen", vagy „nem" -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

 

(4) A név szerinti szavazást a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, - a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni, amelynek tényét a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

 

(6) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot /függetlenül a nem és tartózkodás arányától/ akkor a javaslatot elutasította a képviselő-testület.

 

A Képviselő- testület döntései

 

A Képviselő- testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek

b) képviselő- testületi határozatok, amelyek lehetnek:

ba) normatív határozatok,

bb) önkormányzati hatósági határozatok,

bc) egyéb határozatok.

 


Kapcsolt tartalmak