KERESŐ ÖNKORMÁNYZAT- Közérdekű adatok
- Képviselő-testületi anyagok
- + Közbeszerzés
- + Európai Uniós támogatottságú pályázatok
- + Hazai támogatottságú pályázatok
- Álláspályázatok
- Pályázatok
- Hírnök
- + VÁLASZTÁS 2018.
- + VÁLASZTÁS 2019.
- + VÁLASZTÁS 2022.
- Önkormányzati rendeletek
- Önkormányzati koncepciók
- - Települési Értéktár bizottság
- Településképi Arculati Kézikönyv
- Integrált Településfejlesztési Stratégia
- HEP
- GDPR
- Hulladékszállítás
- Monitoring Stratégia
- Elektronikus ügyintézés tájékoztató anyagai
- Partnerségi Egyeztetés
FONTOS INFORMÁCIÓK
Cím
2721 Pilis,Kossuth L.út 47-49.
E-Ügyintézés
- Rövid névPILIS
- KRID400115947
- ŰrlapletöltésÖnkormányzati Portál
Ügyfélfogadás
- Hétfő8 00-12 00
- 13 00-17 30
- Keddnincs
- Szerdanincs
- Csütörtök8 00-12 00
- 12 3016 00
- Pénteknincs
-
- Jegyző
- Hétfő9 00-12 00
- Polgármester
- Hétfő14 00-15 00
Telefonszámok
- Központ06(29)/696-310
- Fax06(29)/696-320
ESEMÉNYNAPTÁR BELÉPÉS
Települési Értéktár Bizottság - Gerje patak és forrasvidéke
Gerje patak és forrásvidéke
A Gerje-patak mai formájában a 19. század legvégén alakult ki az 1853-ban alakított Gerje-Perje Vízszabályozó társulat tevékenységének a hatására. A mai meder több korábbi mocsaras terület és malomárok összekötésével alakult ki. A Pilisen eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak (Chykus) nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. A vize Albertiig folyt. Több tavat rekesztettek el belőle, amelyek részben halastavak voltak, részben pedig vízimalmok víztározói. Gerjének korábban Cegléd egyik határrészét hívták, - amely egy Árpád-kori település nevét őrizte meg, - ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ennek az ároknak volt a neve Gerje-árok, ennek a neve terjedt át új árkok ásásával az egész vízrendszerre.
A Gerje-patak forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje-patak ma valódi vízfolyás, mely a pilisi „Csilló lovarda” mellett bukkan elő forrásaival, és forrás eredetű mellékágakkal, biológiai folyosót képezve jut el a főbefogó Tiszáig. Pilis város címerében a két pajzsmezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.
A Gerje-patak Köröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába.
Az érintett települések folyásirányban: Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Törtel, Kőröstetétlen, Tószeg.
A forrásvidék természeti értékekben igen gazdag, számos védett vízimadár él itt. A vizes, üde rétegnövényzet között, pedig Magyarországon egyedülálló orchideafajta, valamin Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő égerdeje is megtalálható itt, amely 1995 óta védett területként kezel a város.
Ezen a területen már a bronz- és vaskorban, majd a honfoglalás korában is laktak. Régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az első okleveles említés 1326-ból való, ekkor már itt állt az ún. Szentlélek-templom, amely helyén ma emlékhely található, melyet 2000-ben adtak át.
