KERESŐ
ÖNKORMÁNYZAT
FONTOS INFORM?CI?K
Cím

2721 Pilis,Kossuth L.út 47.

E-Ügyintézés
Ügyfélfogadás
  • Hétfő8 00-12 00
  • 13 00-17 30
  • Keddnincs
  • Szerdanincs
  • Csütörtök8 00-12 00
  • 12 3016 00
  • Pénteknincs

  • Jegyző
  • Szerda9 00-12 00
  • Polgármester
  • Szerda14 00-16 00
Telefonszámok
  • Központ06(29)/696-310
  • Fax06(29)/696-320
Kisokos További információk

ESEMÉNYNAPTÁR
2019 augusztus
BELÉPÉS


Pilis Város Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja
Települési Értéktár Bizottság - Rakovszky József
 

Rakovszky József (1920-2004)


Rakovszky József író, költő, műfordító, középiskolai tanár Budapesten született 1920. június 11-én. Sátoraljaújhelyen nevelkedett kilenc hónapos korától, nevelőszülőknél, mert szülei elhagyták. Iskolájában már 12 éves kora körül felfigyeltek rá tanítói, első verseit egy kis könyvecskében jelentették meg. A Sárospataki Főiskola tanára Dr. Gerőcz Kálmán költészettani, stilisztikai és egyéb olyan könyvekkel látta el, amely fejlődését elősegítette. Pártfogója azonban nem tudott neki gimnáziumi ösztöndíjat szerezni, így csak a 8 elemit végezhette el jeles eredménnyel. Rakovszky József, hogy idős nevelőszüleit segítse, nehéz fizikai munkát vállalt, de közben verseket is írt. A nevelőszülők halála után a 20 évesen egyedül maradt fiú, hogy eltartsa magát, fa és szénkereskedést nyitott, majd miután ebbe belebukott, a városi szállodában portásként dolgozott. Jelentkezik Pécsre a pálos szerzetesrendbe, hogy a gimnáziumot elvégezhesse. A rend azonban a magánvizsgadíjakat nem tudta kifizetni, ezért ő, miután laikus testvér nem akart lenni, kilépett és feljött Budapestre. Rikkancsként dolgozott, közben a Magyar Szó, a Református Újság, és több más lap is közölte verseit. A Magyar Szó főszerkesztője, Dr. Meskó Zoltán segítségével Erdélybe került, előbb Marosvásárhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre a Székely Nép című laphoz újságírónak. Visszatér Budapestre, ahol Horthy Miklós kormányzó 75. születésnapjára egy köszöntőverset ír, ami több napilapban megjelenik. Bemutatják Horthynak majd kérésére ezután a kormányzói iroda segítségével két év leforgása alatt elvégezte a gimnáziumot. 1945. tavaszán megindította Budapesten a „Munkásegység” című lapot, amelyet Vas Zoltán kommunista polgármester két hónap után letiltott. Közben összeismerkedik Nagy Ferenc miniszterelnök fiával, akivel együtt szerkesztik az Igazság című lapot. 1947. január 7-én az ÁVH letartóztatja, a börtönből másfél év után szabadult. Egy jóindulatú rendőrtiszt tanácsára rövid bujkálás után elhelyezkedik a MÁVAG -ban segédmunkásnak. Kiemelik, és a „Kalapács” című gyári lapnál lesz újságíró, itt ismerkedik meg későbbi feleségével is. Megalakítja a Táncsics Mihály Irodalmi Társaságot, amelybe a Táncsics unoka és dédunoka mellett Várnai Zseni, Fodor József, Szirtes Ádám és még sok neves író, színész és költő tartozott. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Dr. Vojnovich Géza szinte fiának fogadta, ezért a Táncsics Társaság rendezvényeit az Akadémián tartották. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Fészek Klubnak is, miközben befejezte a bölcsészkaron a tanulmányait, ahol magyar-történelem szakos diplomát szerzett. A 60-as években országszerte jelentek meg újságokban művei. Megnősült és Pilisre költözik. Több helyen is tanított, de végül lakóhelyén dolgozik tovább,mellette továbbra is folytatja irodalmi munkásságát. Bár megfigyeli a rendőrség, rendszeresen járja az országot, miközben eljut a szocialista országokba is. Irodalmi műveivel kapcsolatban többször kijutott Nyugat-Európába is, azonban disszidálni nem akart, mindig hazajött. Irodalmi munkássága egyre termékenyebb lett, megírja Heine drámáját, majd az Igazmondó juhász című színdarabját. Az állandó megfigyelések és rendőri zaklatások idegrendszerét nagyon megviselik, előbb idegszanatóriumba kerül, majd rövid időre átviszik a Lipótmezőre, ahol az igazgató-főorvos javaslatára 1966-ban leszázalékolták. Rokkantnyugdíjazása után szerényen éli napjait Pilisen, verseket ír, fordításokat vállal, közben több regénye is születik. Megismerkedik az Északi Járműjavító Vállalat igazgatójával, akinek segítségével nyugdíjasként az ottani kultúrházban kilenc évig dolgozhatott. Később az angyalföldi szakszervezeti szállodában lesz portás. 1984-ben Budapestre költözik házát elcserélve, egy csepeli panellakásba, felesége friss nyugdíjasként Kispestre jár át tanítani. Különböző rendezvényeken vesz részt, amelynek egy részét ő szervezi. Az 1989-es erdélyi események annyira felzaklatják, hogy karácsony előtt súlyos agytrombózist kapott. Részlegesen lebénult, azonban rövid időn belül olyan sokat javult, hogy otthon már tudott szellemi munkát végezni. 1991-ben létrehozta magánerőből a Szózat című folyóiratot, barátai segítségével egy fillér haszon nélkül szerkesztette és terjesztette. 2004. augusztus 27-én vétlen autóbalesetet szenvedett, amely után két műtétet is kellett elvégezni. Egy hónappal a baleset után belehal sérüléseibe. Pilisen temették el, Hegedüs Lóránt református püspök áldotta meg a sírt. Több helyen emléktáblát állítottak neki, így a pilisi könyvtár falán, a budapesti Szabó Dezső Színház bejáratánál, és Sátoraljaújhelyen is annak a háznak a falán, ahol lakott.

Megjelent művei:
Kikelet verses füzetecske (a költő 13 éves korában adták ki.)
Parasztgróf történelmi regény Kossuth korában játszódik le az esemény.
Magyar Advent válogatott versek (Püski kiadás)
Magyar utakon (válogatott versek)
Hazavágyáskor (válogatott versek)
Siráz rózsái (Hafiz perzsa fordítás)
Mosolymúzeum (humoros novellák nagyjainkról)
Nagypéntek történelmi regény, Szegedinácz Péró féle parasztfelkelés 
A fekete lovag (történelmi regény, Kun László élete és kora)
Kinizsi Pál (elbeszélő költemény Somossy Tamás illusztrációival)
Naszreddin Hodzsa tréfái (humoros novellák eredeti török forrás alapján)
Visszapillantás (versek, 1950-2004.)
Színdarabokat is írt; a Heine drámát, melyet Pozsonyban adtak elő, valamint az „Igazmondó juhász” címűt. Írt a „Nyelvi kaleidoszkópba”, az Élet és Irodalom című lapba, a Tiszatájba, az Alföldbe és a Dunántúli Naplóba. 
 

GALÉRIA  


Kapcsolt tartalmak