 KERESŐ ÖNKORMÁNYZAT
FONTOS INFORMÁCIÓK
ESEMÉNYNAPTÁR BELÉPÉS |
Városháza
➙
Városi ünnepségek felvétele
Városi ünnepségek felvétele
2020 A Gubányi Károly Általános Iskola Ünnepi műsora az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére 2020. március 15. | Tisztelt Pilisi Lakótársaim, Kedves Barátaim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket egyik legfontosabb nemzeti ünnepünkön, március 15-én, a tiszteletadás napján. Ebben az évben rendhagyó módon emlékezünk az 1848-as forradalom és 49'-es szabadságharc eseményeire, hőseire. A Gubányi Károly Általános Iskola tanulói és felkészítő pedagógusai, szülők szívvel-lélekkel készültek az ünnepi műsorral, melyet közönség nélkül, kamerával rögzítettünk és ezúton közzé teszünk. A megszokott közös ünneplés, megemlékezés elmaradt, de a videón látható műsorral méltán emlékezünk hőseinkre és a tiszteletadás nem marad el. 11 órakor a Petőfi parkban koszorúkat helyezünk el a Petőfi szobornál. Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése, a felelősségteljes viselkedés. Szerte Magyarországon és a Világban a kisgyermektől kezdve az idős aggastyánig március 15-én kokárdát tűz a magyar a mellére. Azoknak az ismert és ismeretlen hősök iránti tiszteletéből, akik a forradalomban részt vettek, akik a szabadságharcban harcoltak. Olyan hősök Ők, akik nem nyerték meg a harcot, leverték Őket, de mégis győztek, mégis eredményeket értek el Magyarország fejlődésében. Kivívták a Nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe. Ezek a hősök olyan tettet hajtottak végre, melyre büszke lehet és legyen is, mindenki, ezért emlékezünk meg 172 éve róluk és tetteikről. Kokárdával és a középületek, közterületek fellobogózásával mindannyian kifejezhetjük hálánkat a szabadságért küzdő őseinknek. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a koszorúzáson részt vesznek, elhelyezik az emlékezés virágait a Petőfi szobornál. Köszönöm szépen a megemlékezéshez méltó gyönyörű színpadi produkciót a Gubányi Károly Általános Iskola tanulóinak, felkészítő pedagógusoknak, a szülőknek a rengeteg segítséget, valamint köszönöm a felvételben közreműködők segítségét és a szponzori támogatásokat is! Pilis, 2020. március 15. Hajnal Csilla polgármester Emlékműsor a Trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából 2020. június 04. |  Tisztelt Pilisiek, megemlékező Lakosság! A történelmi Magyarországot szétszaggató, a trianoni békeparancs kihirdetésének 100. évfordulóján Pilis Város Önkormányzata Pilis lakosságát rendhagyó módon megemlékezésre hívta.
A trianoni békeszerződés megkötésének kilencvenedik évfordulója alkalmából 2010-től nyilvánította június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává az Országgyűlés. A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződés-rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan le is mondott. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját, valamint a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra. A szerződés Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Továbbá tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban hazánk jövőjét meghatározó szerződést. A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től. Tisztelt pilisi Polgárok! Nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk és nem csak megleltünk, de alaptörvénybe is foglaltunk, a Nemzeti Összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, az a szellemi Magyarországnak mindig a része marad. A Nemzeti Összetartozás Napja jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására. Múltunkra emlékezve éljünk a jelenben és tekintsünk a jövőbe. A XXI. század új kihívásokat állít elénk, az új kérdésekre, új válaszok kellenek, és tudnunk kell, hogy a bajban számíthatunk mi magyarok egymásra. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. Egyre többen vannak köztünk olyanok, akikben az a belső hang, hogy összetartozunk, elemi erővel képes megelevenedni és cselekvésre ösztönözni, amikor összefogásra van szükség. Hazánk történelmének e fájó százéves fordulópontján Benedek Elek, a nagy mesemondó szavait hívom segítségül, aki a már elcsatolt szülőföldjére hazatért és ott is hunyt el: „Ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy »vad magyar«, mint »szelíd hazafi«. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség vad magyarokra!” Pilis, 2020. június 04. Hajnal Csilla polgármester Megemlékezés az 56'-os Hősökről és Áldozatokról 2020. október 23.
Tisztelt Pilisi Lakosok, tisztelt Megemlékezők és Kedves Barátaim!
A járványhelyzet miatt sajnálattal vettük tudomásul, hogy nem lehet tömeges rendezvényt tartani, de számunkra fontos a forradalom áldozataira emlékezni az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 64. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 31. évfordulója alkalmából!
1956. október 23. emlékezete nemcsak egy ünnep vagy megemlékezés, hanem a múltunk, ami hordozza a jövőnket, mert értéket teremtett és példát mutatott emberségből, hősiességből. Ma is meríthetünk és merítenünk is kell belőle. Az 1956-os forradalom történelmünk azon ritka pillanatai közé tartozott, amikor szinte az egész ország egy emberként lépett fel egy közös ügy érdekében. Egy szimpátiatüntetésből, felvonulásból indultak az események, ahol egyetemisták, főiskolások akarták kifejezni nem tetszésüket az elnyomó hatalom ellen. De mélyen bennük volt a szabadság, az önállóságra való vágy és az elnyomó diktatórikus hatalom ellen való szemben állás, ami az emberbe van kódolva. Példát állítottak elénk összefogásból, ahol váll-váll vetve kiálltak és harcoltak, és vérükkel írták be nevüket a történelemkönyvbe. Hősök, akik ma is velünk élnek, mert emlékezünk hősiességükre, harcukra ott a Corvin közben, az emberre, Nagy Imrére, aki a forradalom mellé állva fölvette önmaga keresztjét és hűséges maradt mártír haláláig. És most ma 60 év után a megváltozott körülmények közt élve demokráciában, úgy gondolhatjuk, hogy nem kell semmit tenni szabadságunkért, mert szabadok vagyunk. Ez igaz is mindaddig, amíg magunk dönthetünk sorsunkról, életünkről. Nem csak a jogainkról, hanem a kötelességünkről kell ma is beszélni, mert a kötelesség és a szabadság kéz a kézben járnak, mert mind a kettőért tenni kell. Valaki egyszer azt mondta: „Úgy élj a mába, hogy a jövőben ne kelljen a múltad miatt aggódnod.” Ma elsősorban azok emléke előtt tisztelgünk, akik azért áldozták fel karrierjüket, szabadságukat, sőt életüket is, hogy megteremtsenek egy szabad, független, demokratikus országot. Nem rajtuk múlt, hogy akkor, 1956-ban ez nem sikerülhetett. Mégis hatalmas részük volt abban, hogy ma egy szabad, független, demokratikus Magyarországon élhetünk. Pilis Város Képviselő-testülete nevében, valamint a településen működő intézmények, egyházak, egyesületek képviselői koszorúkat helyeznek el az evangélikus templomkertben az 56’-os emlékműnél, meggyújtjuk az emlékezés mécsesét. A mai napon, sőt ezekben a percekben, az országban számtalan helyen megemlékeznek, gyertyát gyújtanak, koszorúkat helyeznek el. Kérjük, Önök is csatlakozzanak, otthonukban gyújtsanak gyertyát a pilisi hősök, áldozatok emléklére. Az élő ünnepi előadásunkat nem tudjuk megtartani, de az alábbi videóval igyekszünk méltóképpen emlékezni. „Csak a vér s a nyelv tudja összetartani az embereket s a közös múlt emléke”
Wass Albert Hajnal Csilla
polgármester
|
