KERESŐ
ÖNKORMÁNYZAT
FONTOS INFORMÁCIÓK
Cím

2721 Pilis,Kossuth L.út 47-49.

E-Ügyintézés
Ügyfélfogadás
  • Hétfő8 00-12 00
  • 13 00-17 30
  • Keddnincs
  • Szerdanincs
  • Csütörtök8 00-12 00
  • 12 3016 00
  • Pénteknincs

  • Jegyző
  • Szerda9 00-12 00
  • Polgármester
  • Szerda14 00-16 00
Telefonszámok
  • Központ06(29)/696-310
  • Fax06(29)/696-320
Kisokos További információk KORONAVÍRUS TÁJÉKOZTATÓK

ESEMÉNYNAPTÁR
2020 augusztus
BELÉPÉS


Pilis Város Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja
Városi ünnepségek felvétele
 

2020

A Gubányi Károly Általános Iskola Ünnepi műsora az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére 2020. március 15.

 
 Tisztelt Pilisi Lakótársaim, Kedves Barátaim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket egyik legfontosabb nemzeti ünnepünkön, március 15-én, a tiszteletadás napján. Ebben az évben rendhagyó módon emlékezünk az 1848-as forradalom és 49'-es szabadságharc eseményeire, hőseire. A Gubányi Károly Általános Iskola tanulói és felkészítő pedagógusai, szülők szívvel-lélekkel készültek az ünnepi műsorral, melyet közönség nélkül, kamerával rögzítettünk és ezúton közzé teszünk. A megszokott közös ünneplés, megemlékezés elmaradt, de a videón látható műsorral méltán emlékezünk hőseinkre és a tiszteletadás nem marad el. 11 órakor a Petőfi parkban koszorúkat helyezünk el a Petőfi szobornál. 
 
Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése, a felelősségteljes viselkedés.
 
Szerte Magyarországon és a Világban a kisgyermektől kezdve az idős aggastyánig március 15-én kokárdát tűz a magyar a mellére. Azoknak az ismert és ismeretlen hősök iránti tiszteletéből, akik a forradalomban részt vettek, akik a szabadságharcban harcoltak. Olyan hősök Ők, akik nem nyerték meg a harcot, leverték Őket, de mégis győztek, mégis eredményeket értek el Magyarország fejlődésében. Kivívták a Nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe. Ezek a hősök olyan tettet hajtottak végre, melyre büszke lehet és legyen is, mindenki, ezért emlékezünk meg 172 éve róluk és tetteikről. Kokárdával és a középületek, közterületek fellobogózásával mindannyian kifejezhetjük hálánkat a szabadságért küzdő őseinknek. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a koszorúzáson részt vesznek, elhelyezik az emlékezés virágait a Petőfi szobornál.
 
Köszönöm szépen a megemlékezéshez méltó gyönyörű színpadi produkciót a Gubányi Károly Általános Iskola tanulóinak, felkészítő pedagógusoknak, a szülőknek a rengeteg segítséget, valamint köszönöm a felvételben közreműködők segítségét és a szponzori támogatásokat is!
 
Pilis, 2020. március 15.
 
Hajnal Csilla polgármester
 
 
 

Emlékműsor a Trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából 2020. június 04.

 
Tisztelt Pilisiek, megemlékező Lakosság!
 
A történelmi Magyarországot szétszaggató, a trianoni békeparancs kihirdetésének 100. évfordulóján Pilis Város Önkormányzata Pilis lakosságát rendhagyó módon megemlékezésre hívta.

A trianoni békeszerződés megkötésének kilencvenedik évfordulója alkalmából 2010-től nyilvánította június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává az Országgyűlés.
 
A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződés-rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan le is mondott.
 
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját, valamint a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra. A szerződés Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Továbbá tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban hazánk jövőjét meghatározó szerződést. A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.
 
Tisztelt pilisi Polgárok!
 
Nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk és nem csak megleltünk, de alaptörvénybe is foglaltunk, a Nemzeti Összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, az a szellemi Magyarországnak mindig a része marad.
 
A Nemzeti Összetartozás Napja jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására. Múltunkra emlékezve éljünk a jelenben és tekintsünk a jövőbe. A XXI. század új kihívásokat állít elénk, az új kérdésekre, új válaszok kellenek, és tudnunk kell, hogy a bajban számíthatunk mi magyarok egymásra. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. Egyre többen vannak köztünk olyanok, akikben az a belső hang, hogy összetartozunk, elemi erővel képes megelevenedni és cselekvésre ösztönözni, amikor összefogásra van szükség.
 
Hazánk történelmének e fájó százéves fordulópontján Benedek Elek, a nagy mesemondó szavait hívom segítségül, aki a már elcsatolt szülőföldjére hazatért és ott is hunyt el:
 
„Ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy »vad magyar«, mint »szelíd hazafi«. Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség vad magyarokra!”
 
Pilis, 2020. június 04.
 
Hajnal Csilla
polgármester