Pilis - A Település - Település története

A Település - Település története

Pilis története

1.1.1. Történelem előtti kor

A város területén már a honfoglalást megelőző évezredekben is laktak. Ez a környék az újkőkor középső szakaszától, kb. Kr. e. 5500 tájától kezdve folyamatosan adott otthont a megtelepedő embereknek. Kevés régészeti leletet ismerünk, egyenlőre hiányoznak az újkőkor és a rézkor emlékei.

A belterület szélénél, a Gerje forrásai és a 4. sz. főút közötti réten emelkedő nagyobb dombon egykor a középkori Pilis falu temploma állt. Maga a domb emberi alkotásnak tűnik, ilyen dombokat a rézkor végén, Kr. e. 2000-ben emeltek a vezetők sírja fölé.

A bronzkor (Kr. e. XIX.-IX. század) emlékei is elenyészők. Néhány edénytöredék, állatcsont arra vall, hogy a Gerje-patak mentén bronzkori települések állhattak.

Kr. u. 20 körül az Alföldre kelet felől egy szarmata lovas-nép érkezett, s leszármazottaik a 460-as évekig éltek a vidéken. A Gerje és a 4. sz. főút közötti területen 5-25 m² átmérőjű, többnyire már ellaposodott dombocskák találhatók, ezek egy szarmata temető halomsírjai lehettek. A helyi horgásztó területére eső temetőrészben eddig két halomsírt és három egyszerűbb sírt tártak fel.

Szintén temetkezések bizonyítják, hogy 567-ben a vidék ismét keleti lovas-nép, az avarok országának része lehetett.

1.1.2. A honfoglalás után

A régészek a pilisi vadászház mellett öt sírból álló családi temetőre bukkantak. Ez a felfedezés is a honfoglaló magyarság megtelepedését bizonyítja. Illetéktelen kezek miatt a leleteknek sajnos csak egy részét sikerült összegyűjteni. Tegezvasalások, nyílcsúcsok, ezüst ruhadíszek és egyszerű ékszerek kerültek elő a temetkezésekből.

1.1.3. A város megalapításától

A város nevét a honfoglaló magyarsággal együtt betelepült Pylis nemzetségtől örökölte. A Pylis nemzetséget először egy 1287-ben keletkezett oklevélben említik. Magáról a Pylisi családról pedig 1326-ban olvashatunk először.

1326-ban Pilisi Péter a birtok egy részét átengedte nővérének, Töreki Pálnénak és fiainak. A XVI. század végén a Pilisi család kihal.

Szilassy Vince váci püspök is szerez birtokot Pilisen 1451-ben, ezt a birtokot ajándékozza el unokaöccsének: Zágrábi Szilassy Györgynek.

A török idején 1562-63-ban a terület Achmed bég tuljadonában volt. A XVI. század második felében Pilis is elpusztult.

A török kivonulása után a Szilassy család visszakövetelte volt birtokát, Grassalkovich Antal királyi ügyész azonban soha nem adta vissza területeik nagy részét.

1711 után a hatalmas földterületet Beleznay János szerzi meg. A Beleznay család tevékenysége, elsősorban az újratelepítés, meghatározta a város létét, az 1726 körül felépített, jelenleg is álló kastély, a jelentős anyagi segítségükkel 1784-ben felépült evangélikus templom és a még részben meglévő, de a kevesek által ismert nagytermű, 1754-ben megkezdett építésű „új kastély" mindegyike rájuk emlékeztet.

A Nyitra megyei Ürmény községben Beleznay aláírt egy szerződést, melynek nyomán tömegesen jöttek a szlovák betelepülők Pilisre. Ezt követően újabb betelepülők érkeztek a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, s így megindult a település fejlődése.

A XIX. század első felében a család férfiágon kihalt és ez a Beleznay-birtok széthullásához vezetett. A felvilágosult személyiségű Nyáry Antal vette meg a birtok egy részét, így a Beleznay-Nyáry kastély haladó gondolkodású költők, írók, politikusok, arisztokraták találkozóhelyévé vált.

Az 1848-as forradalom gazdasági átalakulást idézett elő. A Budapest-Cegléd vasútvonalon bekövetkező fejlődés eredményeként, Pilisen még a gyorsvonatok is megálltak. Ez valószínűleg annak is köszönhető volt, hogy több gazdag és befolyásos család élt itt és a környéken.

A Millenium éveiben Pilis az 1805. október 25.-én elnyert mezővárosi rangot a közigazgatási átszervezés miatt 1892-ben elvesztette. Az ipar viszont a lakosságszám növekedésével arányosan nőtt.

A gyors fejlődés a két világháború között sem ért véget. Bevezették a villanyvilágítást, strandfürdőt építettek a Beleznay-Nyáry kastély parkjában. A polgárosodás folyamatát tükrözik az első civil szervezetek: az Ipartestület, a Nép- és Gazdakör, a Sportkör, a Lövészegylet, az Úri Kaszinó, a 807. sz. Sárkány Sámuel Cserkészcsapat, a Petőfi Vadásztársaság, a Pilisi Önkéntes Tűzoltó Testület és a nagyhírű Széchenyi Népfőiskola létrejötte is.

Nagy előrelépést jelentett az 1931-ben megépült a 4. sz. főútvonal.

Fejlődésnek indult a kézművesipar is, sok falusi háznál fonót és szövőműhelyt alakítottak ki, ahol főként rongyszövéssel foglalkoztak, a híres pilisi rongyszőnyegek is itt készültek.

1940-ben felépítették az ország második legnagyobb kapacitású üzemét, a 150-250 főt foglalkoztató sertéshizlaldát.

Sajnos ezt a lendületet a II. világháború törte meg, mely rengeteg pusztítást okozott.

Pilis számára a háború 1944. november 10-én ért véget és ezután gyors ütemben megindultak a helyreállítási munkálatok. 1945. májusában itt is megtörtént a földosztás. Az 1946-ban végrehajtott erőszakos lakosságcsere Pilist is érintette. Felvidéki magyarokat telepítettek ide, a szlovák lakosok nagy része pedig szlovák területre költözött.

1948-ban létesült a Községi Könyvtár, ennek az időszaknak a település szempontjából legnagyobb kulturális eseménye a szabadtéri színpad megépítése, az amatőr színjátszó társulat működése és a kultúrház bővítése volt. Szintén 1948-ban Tildy Zoltánné Pax néven megnyitotta a Beleznay-Nyáry kastélyban máig is működő gyermekotthon elődjét, a Fővárosi Lánynevelő Intézetet, ahol 120 árva gyermeket neveltek, majd 1950. május elsején átadásra került a sportpálya.

A hatvanas és hetvenes években felépült az orvosi rendelő, a mai Közösségi Ház, Takarékszövetkezet és a modern postaépület.

A közigazgatás átszervezése után 1972-ben Pilis megkapta a nagyközségi rangot és közös igazgatás alá vonták Nyáregyházával. 1990-ben szűnt meg a kényszerű házasság, Pilis és Nyáregyháza különválva, önálló településként fejlődött tovább.

A kilencvenes évek legfontosabb önkormányzati feladata az infrastruktúra kiépítése volt. Telefon, gáz, ivóvíz, szennyvízcsatorna, kábeltévé rendszer épült ki fokozatosan az önkormányzat és a lakosság összefogásával. Kiemelkedő lépés volt egy új tornaterem létrehozása, az energiatakarékos közvilágítás kiépítése, az intézmények energiatakarékos világítással való ellátása, a korszerű piac és vásártér megépítése. 1995-ben készült el a falu határában a 405. sz. út, amely a 4. sz. főútvonalat köti össze az M5-ös autópályával.

A civil társadalom is egyre nagyobb szerepet kapott és vállalt, bekapcsolódtak, fellendítették a nagyközség életét, rendezvényeket szerveztek. Számuk napjainkig folyamatosan emelkedik.

A különböző összeírások adatai mutatják, hogy Pilis lakossága a XVIII. századtól egyenletesen emelkedett, így a 2002-es önkormányzati választások idejére a település átlépte a 10. 000. fős lakosságszámot.

1.2. Pilis földrajzi elhelyezkedése és természeti környezete

1.2.1. Pilis földrajzi elhelyezkedése

Pilis a fővárostól délkeletre, 45 km-re helyezkedik el (1. sz. melléklet). A Gödöllő-Ceglédberceli dombság területén elterülő halomvidék. Középső és déli felén homokos síkság található. Északi részén dombok és vízmosásos mély völgyek határolják.

1.2.2. Pilis természeti környezete

A település központi részén a 4. sz. főúttól mintegy 100 méterre természeti értékekben gazdag, tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított erdő található: a Gerje-patak és forrásvidéke. A Gerje-patak, mely a pilisi forrásoknál ered a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A forrásvidék természeti értékei igen jelentősek, jellegzetes halai: bagolykeszeg, compó, csuka, küsz, lesőharcsa, naphal, vágócsík, lápipóc. Megtalálhatók a védett vízimadarak közül a citromsármány, nádisármány, nádi tücsökmadár, tőkésréce és vízityúk. A rétegnövényzet között pedig Magyarországon egyedülálló orchideafajta, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő égererdeje is megtalálható.

Ezen a területen már a bronz-és vaskorban, majd a honfoglalás korában is laktak, régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az első okleveles említés 1326-ból való, ekkor már itt állt az úgynevezett Szentlélek-templom, amely helyén ma emlékhely található.

Pilisen a szőlőtermesztés, borkultúra régi hagyományokra tekint vissza. A település északi részén a Dolinában, szépen megművelt domboldalak mellett, árnyas erdők, ligetek, vízmosások találhatók. A környék kiemelkedő magaslata régi térképeken még VINIZNI VRCH (magyarul szőlőhegy) néven szerepel. Ez a domb, amely a tengerszint feletti 230 méterével, 10 méterrel magasabb, mint a Gellérthegy, -nevének tanúsága szerint- a filoxéra előtti szőlőtermesztésben játszott szerepet. Ma a könnyű homoki borokat már a település déli és keleti részein található szőlőkben termesztik. A kisebb-nagyobb szőlőbirtokokon található présházak, pincék borát azonban legtöbbször még ma is a Dolina löszfalaiba vájt hangulatos „Hegyeki pincesor" régi és új pincéi őrzik.

1.2.3. Természetvédelem

A város területének 1%-a áll természeti védelem alatt. Pilisen egy országos jelentőségű természetvédelmi terület található, amely a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében ex-lege védett területnek minősül. E terület a Gerje-patak és forrásvidékén található, amely a Natura 2000 hálózathoz csatlakozik.

1.2.4. Környezetvédelem

Pilis a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján történt szennyeződés-érzékenységi besorolás alapján a „B" kategóriába, vagyis az érzékeny területek közé tartozik. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthető, míg a rákötöttség jelenleg 50%-os, az „élőre" kötések száma folyamatosan emelkedik. A szennyvizet a települési szennyvíztisztító telepre szállítják, mely a Gerje mellett, a belterülettől több mint egy kilométerre található. A szennyvíztelep védőtávolsága 100 m.

A településen keletkező kommunális eredetű szennyvizek távlati kezelésének és elhelyezésének módjával külön szakági munkarész foglalkozik. Az ott megfogalmazott feladatoknak alapvető vízvédelmi vonatkozása is van. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezett.

A település mezőgazdasági területei három nagyobb kiterjedésű, egymástól viszonylag eltérő talajminőségű területre oszthatók.

A 4-es úttól délre fekvő mezőgazdasági területekre jellemzőek a közepes heterogenitású területek, ahol gyenge szervesanyag tartalmú (50-100 t/ha) talajok találhatók, melyek átlagosan semleges körüli kémhatásúak, a felszínen kevés mésztartalommal. A talajminőséget rontó talajhibák közül a szél okozta defláció okoz problémát.

A 4-es úttól északra, Monor és Albertirsa irányába eső mezőgazdasági területekre jellemzők a közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú (100-150 t/ha) homokos vályog talajok találhatók, melyek átlagosan semleges, de foltonként enyhén savanyú kémhatásúak. A talajminőséget rontó talajhibák közül a szél okozta defláció és a talajsavanyúság okoz problémát.

A külterület ÉK-i részén elhelyezkedő mezőgazdasági területekre jellemzők a közepes heterogenitású területek, ahol közepes szervesanyag tartalmú (150-200 t/ha) homokos vályog talajok találhatók, melyek felszíntől lúgos kémhatásúak, kedvező mésztartalommal. A talajminőséget rontó talajhibák közül a helyenként előforduló eróziót érdemes említeni.

A település mezőgazdasági területein a helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani.

A település területének mintegy 20%-a az erdő, illetve a rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és a szél okozta erózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják.

A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot Albertirsára szállítják.

A kommunális hulladék elhelyezésének távlati megoldásként a kistérségi, illetve regionális lerakóban történő elhelyezés szolgál. Az új lakóterületek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a jövőben a szervezett hulladékgyűjtésről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék-elhelyezések felszámolása folyamatban van.

A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó - termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős. A dögkút a belterülettől keletre található, védőtávolsága 100 m, a felszámolása a jövő feladata.

A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia-termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátása.

A közlekedési eredetű légszennyezésben a 4. sz. főút forgalma által okozott terhelés a meghatározó. A 4. sz. főút mellett mintegy 2 km-es szakaszon a belterületen halad keresztül. A főút jelentős gépjárműforgalma a szomszédos területeken számottevő légszennyezést és porterhelést okoz. A megépülő M4-es főút csökkenti a települést keresztülszelő jelenlegi főútvonal leterheltségét, így a légszennyezés mértékében is további csökkenés várható.

Pilisen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 4. sz. főút jelentős, főként átmenő forgalomból álló forgalma a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz.

A településen halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető zajesemények zavaróak. Itt zajvédő fal felépítése indokolt.

A lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik. A beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést nagymértékben befolyásolnák.

1.3. Pilis településszerkezete

1.3.1. A településszerkezet bemutatása

Pilis beépített területének meghatározó szerkezeti elemei a településen ÉNY-DK irányban haladó 4. sz. főút, illetve a vele párhuzamosan haladó Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A város észak-déli kiterjedése duplája a kelet-nyugatinak. A település szerkezetét nagyban befolyásolja még a belterület északkelet-délnyugat irányban átszelő Káva ill. Nyáregyháza felé haladó 4606. jelű összekötő út. Noha a település szerkezetére jelenleg nincs hatással, említést érdemel még a külterület déli határa mentén haladó 405. sz. út, amelynek szerepe a jövőben a tartalékként megjelölt vállalkozási terület használatbavételével várhatóan emelkedni fog, mert ennek a településrésznek megnövekedett forgalmát a lakott terület elkerülésével képes az országos főközlekedési utakra (4-es, M5-ös) vinni.

Pilis településszerkezetét három jól elkülönülő terület-felhasználási mód jellemzi:

A sűrűn beépített ősi településmag, az „Öregfalu".
Körülötte az agrárgazdálkodás megkövetelte nagy kiterjedésű telkek, a „parasztporták" szabálytalan módon, az áthaladó főközlekedésű utak körül létrejőve alacsony beépítettséget eredményeztek. Ennek a tervszerűtlen településszerkezeti fejlődésnek következtében igen nagy területek kerültek beépítetlenül körbezárásra.
A növekvő népességszám miatt a múlt század húszas éveitől kezdődően egyre több belterület melletti területet telkesítettek beépítésre, ezek tervezett, szabályos kiosztású településrészeket eredményeztek.

Az 1992-ben elfogadott rendezési terv már ajánlja a terület-felhasználás javítását. Azóta a terület-felhasználás alakításánál meghatározó szempont a kompaktságra való törekvés, amely a belterületi lakóterületek rendezésénél, az új lakófunkciójú területek kijelölésénél alkalmazott tömbfeltárással, ill. a településtestbe ékelődő, még beépítetlen részek telkesítésével érhető el.

Az új lakóhelyek kijelölésénél fontos szempont az is, hogy annak révén a jelenleg ÉNY-DK irányban kissé széthúzódó település lehetőleg ne terjedjen tovább ebben az irányban.

1.3.2. Terület-felhasználás

Lakóterületek

A „Nagyoldal": Pilis ősi településmagját, az „Öregfalut" is magába foglalja a 4-es úttól (Kossuth Lajos utca) északra elterülő településrész. Az „Öregfalu" jellemzően fésűs beépítésű, halmaztelkes nőtt településrész oldalhatáron álló épületekkel. Szabálytalan vonalvezetésű és változatos szélességű utcahálózat, szabálytalan alakú kisméretű telkek (300-500 négyzetméter) jellemzik. Lakóházai földszintes, esetenként tetőtér-beépítéses, oromfalas nyeregtetővel ellátott épületek. Az „Öregfalu" északi-északkeleti határán a szabálytalanul fejlődött, igen nagy telkekkel rendelkező (telekméretek: 3000-4500 négyzetméter) településrész terül el.

Az „Öregfalu" nyugati és keleti oldalán az 1950-es években parcellázott telkek (méretek:1500 négyzetméter), a szabályos, tervezett utcahálózat, a korra jellemző építészeti stílusban kivitelezett családi házas épületek előkertes falusias jelleget adnak a településrészeknek.

A Kossuth Lajos utca és a vasútvonal közötti terület régebbi beépítésű része az „Öregfalu" képét viseli. A településrész több tömbfeltárásra váró területet is tartalmaz. Az újabban beépített részek elmúlt évtizedben épült lakóházai családiházas-kertvárosias hangulatot kölcsönöznek a településrésznek.

A vasútvonaltól délre eső területet az 1920-as években házhelyekre felosztó földbirtokos lányairól „Ilona"-, ill. „Máriatelep-nek" nevezte el, szerkezetét tekintve hasonló jellegű a fiatalabb, 1950-es években parcellázott Máriateleppel határos Táncsics telep. Közepes méretű telkekkel (1200 négyzetméter) rendelkező falusias, laza beépítésű lakóterület. A megvalósult tömbfeltárásra itt is találunk példát: az „Almáskert" gyümölcsösből kertvárosias jellegű településrésszé változott az elmúlt tíz év folyamán.

Településközpont, vegyes területek

A településközpont a belterület középső részén, a Kossuth Lajos utca és a Kávai út - Rákóczi út kereszteződésében alakult ki. Ezen a területen találhatók az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi és a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények. Kisvárosias arculattal bíró településrész, beépítésére az előkert nélküli, oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek a jellemzők. Külön színfoltja a településrésznek a Kossuth Lajos utca két oldalán elhelyezkedő Szabadság, ill. Petőfi tér.

Gazdasági területek

Vállalkozási területek a település nyugati részén, a 4-es főút mellett a Jókai utcai Piactér környékén, ill. a település déli részén a volt Hizlalda, jelenlegi ERDŐSZÖV környezetében alakultak ki, összességében 17 hektáron.

Távlatilag további két gazdasági célú terület került kijelölésre a város déli részén, valamint a 4-es főút északi oldalán a közigazgatási határ keleti részén, mintegy 15 ha-on.

Különleges területek

E településrészhez tartozik a Pilis jelképének számító, Beleznay-Nyáry kastély és a hozzá kapcsolódó mintegy 6 ha park. A kastély tömeg és alaprajzi elrendezését tekintve egyedülálló a magyar kastélyállomány körében.

A kikapcsolódni vágyóknak különleges élményt jelent a Gerje patak forrásvidék elmúlt években felújított területe melynek egy része országos védettséget élvez.

A település északkeleti részén, a külterületen helyezkedik el a „Hegyeki pincesor", a településrész különlegességét az évszázados „technológiával" épített, agyagba fúrt pincék jelentik. A terület mára kedvelt kiránduló és szabadidő-eltöltést kínáló hellyé vált. Beépítése a Helyi Építészeti Szabályzatban szigorú rögzített formában lehetséges.

A település közigazgatási területének 85%-át kitevő külterületén négy nagyobb kiterjedésű kertes mezőgazdasági terület található, amelyekben megtalálható a szőlő-, gyümölcs- és kertgazdasági agrártermelés is. A részben közművesített, belterülettel határos „Homoki szőlő", „Bárószőlő", „Szabadkai szőlő" és a „Haleszi szőlő" területek további tartalékokat jelentenek a belterületi fejlesztésekhez.

A szántó művelési ággal rendelkező általános mezőgazdasági területeken a HÉSZ-ben meghatározott módón megengedett az építkezés.

A nagy kiterjedésű gyepes, erdős területeken távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem mezőgazdasági épület nem helyezhető el.

1.3.3. Településszerkezet fejlődése

A rendszerváltás óta bekövetkezett gazdasági szerkezetátalakulás, a tulajdonformák, a beruházások jellegének megváltozása a település fejlesztéséhez új koncepció kialakítását és ennek nyomán a meglévő Általános Rendezési Terv felülvizsgálatát és módosítását tette szükségessé.

A 2004-ben a települési önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepció alapján az új ÁRT és a vele párhuzamosan a Helyi Építési Szabályzat és a Település Szerkezeti Terv elkészült, jelenleg a szakhatósági egyeztetésük folyik.

A helyi lakásállomány mennyiségét tekintve követi a népességszám növekedését. Noha az egy lakásra jutó személyek száma az országos átlagnál rosszabb képet mutat, 2000-ben az országos átlag 2,4 fő/lakás volt, ez alatt Pilisen 2,84 fő/lakás, a mutató javulása várható, mert az elmúlt időszakban átadott lakások száma rendre meghaladja az országos átlagot. A 2000-es évben ez a szám ezer főre vetítve Pilisen 5,4, országosan 2,2 lakás volt, a mutató a következő években is rendre hasonlóan alakult (5,6-3,2-3,5 lakás/1000 fő).

A települési közművek gyors ütemű kiépítése ugyancsak elősegítette a meglévő lakásállomány korszerűsítését, amelynek következtében a teljes komfortos lakások száma ugrásszerűen nőtt. Összességében megállapítható, hogy a korszerűsített és a viszonylag nagy számban átadott új lakások a lakhatás minőségi fejlődését tükrözik, a növekvő népességszám ellenére.

A rendezési tervben elfogadott belterületi tömbfeltárásokkal mintegy 670 db új lakás építésére nyílik lehetőség. Ez a mennyiség elegendő a távlatilag mintegy 2000 főben prognosztizált népességnövekedés lakásigényének kielégítésére. A közművek kapacitástartalékai is jórészt fedezik a további belterületi beépítések során felmerülő többletigényeket.

1.4. Pilis szerepe a térség településhálózatában

A város az egyrészt Budapestre, másfelől Szolnokra, Debrecenbe vezető 4-es számú főút mellett elhelyezkedő, dinamikusan fejlődő település. Területét délről a 4-es főutat és M5-ös autópályát összekötő 405-ös főút szeli át.

A települést észak felől határolja majd a 2006-2009 között megépülő M4-es autópálya.

Az M0-ás autóút kiépítésével Budapest-Ferihegy, Nyugat- és Kelet-Magyarország már a legkorszerűbben, gyorsan elérhetővé válik.

Az Újlengyel-Nyáregyháza-Pilis MÁV állomás közötti autóbusz tömegközlekedés, valamint a Pilis-Budapest irányú vasúti közlekedés naponta többszöri lehetőséget biztosít az utazásra a szolgáltatást igénybevevőknek.

Az agglomeráció peremén lévő települések, így Monor, Pilis, Albertirsa kistérségi, mikrotérségi szerepüket illetően megerősödtek. Pilis kezdeményezője volt már évekkel korábban a Monori Kistérségi Társulás, most Kistérségi Tanács, valamint a Gerje-menti többcélú kistérségi társulás létrehozásának.

A kistérségi feladatok ellátásával összefüggésben a Pilisi Rendőrőrs illetékességi körébe tartozik Nyáregyháza, Vasad és Csévharaszt közbiztonságának megteremtése, felügyelete is. Pilis korszerű központi ügyeleti rendszere biztosítja saját és Nyáregyháza gyermek- és felnőtt betegeinek ellátását. Hat szakrendelése szintén rendelkezésre áll a környékbelieknek.

A város állategészségügyi rendszere 7 település állatainak egészségvédelmét látja el.

Szakiskolái 13 településről fogadják a szakmát tanulni vágyó fiatalokat. A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmény hiánypótlóként a környékbeli értelmileg akadályozott gyermekeket is fogadja. A településen új kulturális-, sport- és idegenforgalmi központok jöttek létre (Sipitó Pihenőpark, Csilló Lovasiskola, Gerje patak és forrásvidéke, egyházi intézmények). 2002-ben az Örökségvédelmi Hivatal megbízásából elkészített országos kastélyprogram a pilisi Beleznay-Nyáry kastélyt Magyarország 22 különleges besorolású kastélya közé helyezte és közművelődési funkció betöltését javasolta.

A KSH adatai szerint a helyben foglalkoztatottak száma 1273 fő, ebből máshonnan bejáró 227 fő. Elsősorban a helyi kisvállalkozások biztosítják gazdasági értelemben a fejlődés lendületét, munkalehetőséget teremtve a helyben és a részben a környező településeken élők számára is. A helyi intézmények - beleértve a Beleznay-Nyáry kastélyban folyó oktató-nevelő munkát is - a térség települései számára is jó foglalkoztatottsági lehetőséget biztosítanak.

A város oktatási-, egészségügyi-, szociális-, közigazgatási-, kulturális- és település-üzemeltetési feladatait helyi intézményekben látja el, melyek összességükben jelentős foglalkoztatottságot biztosítanak térségi szinten. Mikebuda, Albertirsa, Nagykőrös, Cegléd, Tiszakécske, Újlenygyel, Újhartyán, Nyáregyháza, Budapest településekről járnak be a dolgozók a munkahelyeikre, ez a dolgozói létszám 12%-át teszi ki.

Az önkormányzati fenntartású Általános és Zeneiskola helyi, a Széchenyi Általános Iskola kistérségi, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon Pest megyei beiskolázási területű.

A Pilisen működő oktatási intézmények között szoros együttműködés áll fenn, így megnyugtatóan megoldott és szakszerűen ellátott a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása is.

2. Pilis társadalmi helyzete gazdasági szempontból

2.1. Népességszám alakulása

Az első adat 1553-ból való, ekkor Pilis két porta után adózott. Egy portán általában négy család élt. 1546-ban a török összeírók 16 férfit vettek nyilvántartásba. A magyar hatóságok az 1565-ös adólajstromában Pilis már három portával szerepel. A török hatalom felszabadulás utáni állapot 1690. évi összeírásában, mint az első járásban lévő helyek között „elhagyott helyek" között sorolja fel a több birtokos tulajdonában lévő Pilist.

Az állami adóalap és a jobbágytelkek szabályozása és védelme témájú urbárium elkészítése alkalmából végzett összeírásban Pilis falunak 3. osztályú földje van és 100 jobbágytelek található.

Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) rovataiban igen részletes adatok találhatók: „Pilis község, Beleznay család birtokolja. Van 384 ház, amelyben 474 család lakik, a tényleges népesség 2455 fő, amelyből 511 házas-, 716 nőtlen-férfi mellett 1205 nő él. A férfiak közül két pap, 19 nemes, 1 polgár, 252 paraszt, 223 polgár és paraszt örököse, 227 zsellér, 86 egyéb, három szabadságolt katona, valamint 323 1-12 év közötti sarjadék és 88 13-17 év közötti gyermek él."

Az első, jelentős részletességű és pontosságú gazdasági adatok az 1773-1808-as évekről a következők: ekkor 7572 khold mezőgazdasági terület volt Pilisen, amelyből szántó 3702, szőlő 253, kert 257, rét 548, legelő 2035 és 777 khold erdő. Volt egy urasági kastély, téglaégető, hat szárazmalom és 384 ház. A házakban 474 háztartás 2455 fővel, akik szlovákul beszélnek. Vallási megoszlás: 83 római katolikus, öt fő (egy háztartás) izraelita, a többi evangélikus. Birtokosok: Beleznay Miklós tábornok özvegye b. Podmaniczky Anna Mária, Beleznay Mihály és mások.

Hunfalvy János az 1856-ban megjelent könyvében igen rövid megjegyzésre méltatja a települést: „...ha a délkeleti vaspályán a Tisza vidékére utazunk...Pilis magyarok és szlávoktul lakott mezőváros több mint 1700 lakossal, kik néhány reformátust és katolikust kivéve evangélikusok..."

1870-ben országos összeírásra került sor. Ezen adatok szerint Pilis lélekszáma 3500, szemben az 1857. évivel, amikor is 3229 volt.

A város lakóinak száma az 1949-es népszámlálás idején 7600 fő volt. 1960-ban 8450 fő volt. Területe: 8100 h.

A város területe ma 47,33 km², lakosságának száma 2004 augusztusi népszámlálás eredménye szerint 11.148 fő. Az 1990-es évektől sokan települtek be az ország különböző részeiről, aminek oka a szuburbanizáció[1], valamint Budapest közelsége által biztosított jobb munkaerőpiaci lehetőségek.

A városba való letelepedést segítette az önkormányzat által értékesítésre kijelölt építési telkek száma és annak kedvező ára. Ennek eredményeként az állandó népesség száma: 2004-re elérte a 11. 148. főt.

A település népességének alakulása a század elejétől a 70-es évekig - leszámítva a II. világháború hatásait - viszonylag egyenletesen növekedett, és 1970-re elérte a 9000 főt. A vidékről Budapestre történő beköltözés szigorú szabályozásának és a viszonylag fejlett helyi mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak köszönhetően a település népessége az 1980-as évekig növekedett, ám a 80-as évek második felétől a szabályozás enyhítése és a romló gazdasági körülmények a népesség csökkenését eredményezték. A falu népességének dinamikus, eddig soha nem tapasztalt növekedése a rendszerváltástól, azaz 90-es évek elejétől indult meg és erősödött fel, összhangban a Budapest környéki agglomerációs öv népességének és szolgáltatásainak dinamikus bővülésével. A lakosságszám növekedés tehát nem a természetes szaporodásnak, hanem a betelepülőknek köszönhető. A napjainkban is tartó emelkedés azonban számos problémát szül. Egyre inkább kevésnek bizonyulnak az iskolai férőhelyek és a helyi munkalehetőségek.

A népesség változásának összetevői 1900-2004 között igen jól tükrözik a vándorlási különbözet növekedését. Ez elsősorban Pilis földrajzi fekvésének, gyors elérhetőségének, (így a budapesti munkahelyek könnyű megközelítésének), kedvező környezeti adottságainak és nem utolsó sorban a város településszerkezeti változásainak (új településrészek beépítése, új építési telkek kialakítása) köszönhető. A 90-es években elkezdődött és egyre inkább felerősödött szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település népessége 15 év alatt közel 1/3-ával növekedett. E fejlődésnek következtében Pilis 2004-re az ország második legnépesebb, nem városi jogállású településévé vált.

2.2. Társadalmi szerkezet, képzettség jellemzői

2.2.1. Korcsoportok szerinti megoszlás

A városban a népesség korcsoportok szerinti megoszlása az utóbbi évekig körülbelül megfelelt az országos mutatóknak, de a közelmúltban bekövetkezett népességnövekedés hatására az országos átlagoknál valamivel kedvezőbb képet mutat.

Ez azzal magyarázható, hogy a településre költözők inkább a (több-) gyermekes családok közül kerülnek ki, akiket vonz a nyugodt, tiszta környezet, ugyanakkor még viszonylag egyszerűen megoldható a fővárosba történő napi ingázás is. A Budapestről történő kiköltözés másik oka az olcsóbb megélhetési költségek, amelyek szintén az átlag körüli jövedelemmel rendelkező gyermekes családokat érintik leginkább. Ennek köszönhetően a munkaképes korú lakosság aránya majdnem 10%-al növekedett.

2.2.2. A népesség nemek szerinti megoszlása

Napjainkban a nemek megoszlását tekintve a nők teszik ki a lakosság 51,82 %-át, jelenleg Pilisen a nők száma 403 fővel magasabb a férfiakénál. A megoszlási arányszámokat tekintve látható, hogy a vizsgált időszakban mindvégig a nők voltak többségben. Ez a férfiak alacsonyabb életkorára is visszavezethető.

2.2.3. A lakosság képzettség szerinti megoszlása 1990-2004-ig

Az 1990-es évektől a közép-és felsőfokú végzettségű személyek száma emelkededett, ez valószínűleg a városban bekövetkezett társadalmi változásokkal, az emberek életszínvonalának növekedésével, az egyre jobb szociális helyzet kialakulásával is magyarázható.

Az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára a 2000/2001-es tanévtől kezdődően az Oktatási Minisztérium a települési és a megyei önkormányzatok együttműködésével létrehozta a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot, amelyhez a pilisi önkormányzat önként vállalt feladatként azonnal csatlakozott és minden évben megújítja a szerződést, hogy minél több fiatalt segítsen az első szakma elérésében. Ez alapján évente egyre több rászoruló helyi egyetemi és főiskolai hallgató részesül ebben a komoly támogatásban.

A képzett szakemberekre szükség van az egyre fejlődő településen. A hallgatók az alábbi szakmákat kívánják megszerezni, óvodapedagógus, tanár, közgazdász, diplomás ápoló, geológus, környezetgazdálkodási agrármérnök, geográfus, építészmérnök, pszichológus, testnevelés-rekreációs tanár, programtervező matematikus, idegenforgalmi szakemberek, humán erőforrás menedzser, jogász, műszaki informatikus, orvos, gépészmérnök, számviteli szakügyintéző, matematikus, szociológus, igazgatás-szervező, banki ügyintéző, ügyviteli szakmenedzser, villamosmérnök, informatikus, művészettörténész, meteorológus, titkárságvezető, gyógyszerész.

2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség alakulása

Pilisen évről évre emelkedik a lakosság száma. A város környezeti adottságai miatt kedvelt település, Budapest közelsége pedig munkalehetőséget is biztosít. Az inaktív keresők száma emelkedést mutat mivel Pilisen nőtt a tanulók száma, a GYES-en levők száma.

A munkanélküliek száma igen alacsony, viszont az aktív- és az inaktív keresők száma magas. A jövőben azonban nőhet a munkanélküliek, illetve az ingázók száma a rohamos lakosságszám emelkedés következtében.

A lakosság döntő része 1990-ben és 2004-ben is, nem az iparban és nem a mezőgazdaságban helyezkedett el, hanem egyéb területeken tevékenykedett (kereskedelem, szolgáltatás). 1990-ről 2004-re a mezőgazdaságban dolgozók száma jelentős mértékben csökkent, de az iparban nem mutatható ki ekkora mértékű változás.

Az utóbbi tíz évben a lakosságszám növekedése mellett, annak képzettsége is jelentős mértékben emelkedett. Az egyetemi és főiskolai végzettségűek száma mintegy megháromszorozódott, ami a város munkaerőpiaci lehetőségeit jelentősen javítja.

A hat évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a segélyezettek száma csökkenést mutat. Ennek többféle oka lehet, egyrészt az, hogy munkát találtak, más részt az is, hogy különféle okok miatt nem jogosultak segélyezésre. A helyzet kezelése érdekében a helyi önkormányzat 1996 szeptemberétől foglalkoztat közhasznú munkásokat. A közhasznú munkások száma az előző években átlagosan 15 fő volt. 2004-ben ez a létszám 12 főre csökkent, de ugyanakkor megkezdődött a 2003-as évtől a közcélú foglalkoztatás is, ahol 8-10 főt foglalkoztatnak rendszeresen.

A személyi jövedelemadó alakulását tekintve az egy adófizetőre jutó SZJA összege a 2004-es évben 35. 287,- Ft.

3. A település gazdasági helyzete

3.1. Pilis gazdaságának története

Pilis fejlődése az 1722-ben történt újratelepítés után indul meg. Az 1768. március 3.-i, urbáriumot megelőző felmérés adataiból tudjuk, hogy a kocsma és a mészárszék mellett a községben volt száraz- és vízi malom, volt már búza-, árpa-, zab-, kukorica-, kender- és szőlőtermesztés, de termesztettek még káposztát, lencsét, borsót és mákot is.

Az első pontosabb gazdasági adatokat az 1773-1808-as évekből a városról a „Magyarország történeti helységnévtárá"-ban találjuk: ekkor 7572 khold mezőgazdasági terület volt Pilisen, ebből szántó 3702, szőlő 253, kert 257, rét 548, legelő 2035, erdő 777 kh. Volt egy urasági kastély, téglaégető, hat szárazmalom és 384 ház.

A szőlő Pilisen kitüntetett helyet foglal el, már az 1805. évi mezővárosi címerükben is központi helyen szerepel. Az 1877-es adatok szerint 475 kh szőlő van a településen. A filoxéra megjelenése után a dolinai dombokról a falu környéki homokos területekre tevődött át a termesztés.

A pilisi iparosokról már az első komolyabb összeírásban olvashatjuk, hogy 1768-ban 11 különböző mesterséget űző iparos volt a faluban: egy kovács, két molnár, egy mészáros, két takács, egy szabó, egy varga, két csizmadia és egy boltos.

Pilis mezővárosban céhek is működtek. Az első ilyen szervezet 1823. január 23.-án került bejegyzésre, a csizmadiák céhe volt 17 taggal, majd 1831-ben a szűcs mesterek céhe alakult meg.

A XVIII. század végétől téglagyártás is folyt Pilisen, ennek kezdete valószínűleg 1770-re tehető, amikor az új kastély és a templom építése is kezdődött. A hagyomány folytatódott, még a XX. században is működtek téglagyárak Pilisen. Gubányi József földbirtokos létesített mészhomok téglagyárat 1910 júniusában, amely 1918-ig működött. Pilisen a XIX. század végétől hengermalom működik, melyet Gubányi József üzemeltetett a XX. század elejéig, majd a tulajdonosváltás után is folyamatosan dolgozott az 1945-ös államosításig. Ezt követően a Gabona Tröszt működtette a malmot, amely a rendszerváltoztatás után privatizálásra került és napjainkban is üzemel.

Az 1940-es években felépítik Pilisen a sertéshizlaldát, amely Magyarország második legnagyobb kapacitású hizlaldája lesz. A teljes kapacitás kihasználásakor 27.400. férőhelyes volt, iparvágánnyal, nagy gabonatárolóval és takarmánykeverővel rendelkezett, 200-250 főt foglalkoztatott a rendszerváltásig, ekkor tevékenységét beszüntette és az üzemet értékesítették.

A XX. század első felére még mindig a mezőgazdasággal foglalkozók többsége a jellemző, de mellette megnő a „bejáró" munkavállalók száma is. A század második felére a gazdaság gyökeres átformálása történik. Az 1950-es évektől az iparban dolgozó bejárók száma folyamatosan nő.

Pilisen 1950-ben alakult a Hunyadi TSZ, majd 1960-ban az Új Élet TSZ. Mindkettő kb. 2000-2200 hektáron dolgozott, tevékenységük a mezőgazdaság szinte minden ágazatát érintette. 1974-ben egyesítették őket és hozzácsatolták a nyáregyházi Béke TSZ-t is. Az új szövetkezet a pilisi Aranykalász TSZ nevet kapta, amely 5507 hektáron gazdálkodott 815 taggal és 352 fő alkalmazottal. 1993-ban négy részre bomlik (Pilisi Dolina Szövetkezet, Nyáregyházán a Nyári Pál Szövetkezet, Hajda-Agrogép, Erdő- és Faipari Szövetkezet.) A megmaradt vagyonnal egy holding foglalkozik 1995-ig, amikor annak vagyonát is szétosztják.

A szövetkezetnek melléküzemágai is voltak. A Hunyadi TSZ-nek és az Új Élet TSZ-nek is volt gépészeti üzemága. Az Új Élet TSZ faüzemet, az Aranykalász TSZ burgonya-feldolgozó üzemet is létrehozott.

A községben működött a Pilisi Ruházati Szövetkezet (PIRUSZ) az 1950-es évek elejétől, a 80-as évek közepén nagyobb felújítást végeztek, a 90-es évek végéig működött.

3.2. A település gazdaságának alakulása napjainkban

Gazdasági egységek, szervezetek, társulások

Pilis legnagyobb üzemei: Pilisi Malom Kft., Dolina Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, Földfém Kft., Erdőszöv Rt., Gerje Faipari Szövetkezet, Spurs Kft., Gyertyöntő üzem, magánházaknál működő varrodák. A jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 506, jogi személyiséggel 76 vállalkozás működik.

A település gazdasági jellegét alapvetően befolyásolja a főváros közelsége. A munkaerő jelentős hányada Budapestre, illetve annak elővárosaiba jár dolgozni. A KSH 2004. évi adatai szerint mintegy 2643 fő ingázik naponta. Ugyanezen év adatai szerint a helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1273 fő, amelyből a nagyközségbe bejárók száma 227 fő. Budapest közelségének köszönhető, hogy a munkanélküliség értéke viszonylag alacsony, a 2004. évi adatok szerint 196 fő, annak ellenére, hogy a közelmúltban megszűnt a település legnagyobb foglalkoztatója a sertéshizlalda.

A rendszerváltás idején még erős mezőgazdasági és ipari jelleget képviselő településen mára a szolgáltatás adja a munkaerőpiac legjelentősebb részét.

A versenyszférára egyértelműen az egyéni, mikro- és kisvállalkozások jelenléte a legjellemzőbb. 2004-ben Pilisen 582 vállalkozást tartottak nyilván, ezen társaságok és magánszemélyek leginkább kereskedelmi, illetve vendéglátóhelyeket üzemeltetnek, szolgáltatók, valamint az építőiparban dolgoznak.

3.3. Pilis mezőgazdasága

Pilisen is, mint az ország jelentős részén, a kárpótlási és szövetkezeti törvény következtében jelentősen megváltozott a mezőgazdasági területek tulajdoni viszonya és a termelés szerkezete. A korábban öt község területén - Pilisen 5833 ha-on - gazdálkodó Aranykalász Szövetkezet 1993-ban átalakult. A létrejött több kis szövetkezés (Hajda Agrogép, Gerje Faipari Szövetkezet, Nyári Pál Szövetkezet) mellett legjelentősebb a Pilisi Dolina Beszerző Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet.

A földtulajdonosoktól bérelt földeken gazdálkodik, valamint gépi szolgáltatással segíti az egyéni gazdálkodók munkáját. Saját munkájuk elvégzése mellett még ilyen körülmények között is szolgáltatást tudnak végezni az egyéni gazdálkodóknak.

A jelenleg is több község (Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad, Monor) területén gazdálkodó szövetkezet a korábbinál kisebb területen, 1819 ha-on folytat növénytermesztést. A gépi felszereltség területén 50-50% a régi és az új gépek aránya.

A mezőgazdasági területek művelési ág szerinti megoszlását tekintve legjelentősebb a szántóföldi növénytermesztés - búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa, tritikálé. A szövetkezet és a gazdálkodók által termesztett étkezési búza jelentős részét a Pilisi Malom Kft. vásárolja fel. A többi integrátorokon keresztül kerül értékesítésre. Egyéb szemes termények a visszafogott állattartás miatt - amely szinte saját szükségleteket szolgál - a környékbeli tápkeverő és feldolgozó üzemekbe kerülnek eladásra. A város mezőgazdasági területének kb. 40%-át őstermelők, vállalkozók és családi gazdálkodók művelik. Őstermelők igen nagy számban vannak, szántóföldi növény-, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkoznak.

Szarvasmarha-tartással 18 fő foglalkozik. 12 fő tart különböző számban igás- és hobbi lovakat. Két vállalkozás lovas iskolát működtet. A lótartás feljövőben van.

A vállalkozók dísznövény-, palánta-, gyümölcstermesztéssel, parképítéssel foglalkoznak.

A családi gazdaságok 50-100 ha közötti terület nagyságon gazdálkodnak - városhatáron kívül is -, szántóföldi növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, gyümölcs-termesztéssel, állattartással foglalkoznak.

Gyümölcs-termesztés (kajszi, őszibarack, meggy, szilva) a zártkerti területeken kívül mintegy 300 ha-on történik. Kisebb mennyiségben a piacokon, nagyobb mennyiségben pedig a feldolgozó üzemekben kerül értékesítésre. A megmaradt gyümölcsből a helyi szeszfőzdében pálinkát készítenek.

Pilisen található Pest megye legnagyobb zártkerti külterülete. E területek jelentős része a Márta hegyközség körzetéhez tartozik Pilisi Rózsahegyi-Báróhegyi hegyközség néven. Az itt elterjedt régi szőlő fajták - sárfehér, kadar, ezerjó, oportó, kövidinka, othelló - mellett egyre több helyen telepítik az újabb minőségi bor- és csemegeszőlő fajtákat.

Erdőgazdálkodás a város dombvidéki vályog-, valamint a silányabb, alacsony AK-értékű homoktalajain terjedt el 732 ha-on. Az alábbi fafajok honosak terület nagyságsorrendjében: akác, nyár, fekete-erdei fenyő, tölgy, éger. A megalakult erdőbirtokossági társulások következtében szakszerű üzemterv szerinti erdőgazdálkodás folyik. A legnagyobb erdőgazdálkodási cég az Erdőszöv Rt., amely 1988. óta tevékenykedik a településen. 50-100 főt foglalkoztatnak. Erdőgazdálkodás, szakirányítás mellett szántóföldi növénytermesztéssel, valamint gépimunka szolgáltatással is foglalkoznak.

A többi területen a Nefag Rt. 40 ha-on, 3 fő vállalkozóként mintegy 80 ha-on, valamint sok kisebb-nagyobb erdőbirtokossági társulat gazdálkodik az Erdőszöv Rt., az Erdőmester Kft., FACO Kft. szakirányításával. A fa értékesítése ipari célra, papír-raklap és fűrészáruként a feldogozó üzemekbe, ill. tűzifaként kerül eladásra.

3.4. Pilis ipara

Pilis a fővárosi agglomerációs övezet peremén elhelyezkedő település. Az agglomerációs övezet telítődésével érzékelhetően megnőtt az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói befektetői érdeklődés.

A települési önkormányzat ipari területek kijelölésével, a közműhálózat gyors ütemű kiépítésével segíti a cégek megtelepedését.

Az önkormányzat 2004-ben új Általános Rendezési Tervet, valamint Helyi Építésügyi Szabályzatot készített elő. A terv annak szellemében készül, hogy a város minden adottsága megfelelő ahhoz, hogy korszerű, nagy kapacitású és a lakosságnak helyben munkalehetőséget biztosító iparterület épüljön ki közigazgatási területén belül, mivel mind a 4-es főközlekedési út, mind az M5-ös autópálya a település bármely pontjáról gépkocsival, más település érintése nélkül is 10 percen belül elérhető. A főváros és a többi autópálya (M1, M3, M7) kb. egy óra autózással megközelíthető. Pilisen továbbá több olyan hasznosítható, teljes közműellátottsággal rendelkező földterület is van, amelyek kiválóan alkalmasak különböző ipari tevékenységek végzésére.

Az a tény, hogy a helyi lakosság jelentős részét az ipar foglalkoztatja, tovább erősítette azt a nézetet, hogy Pilisen segíteni kell az ipar megtelepedését. A település rendelkezik az ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakemberbázissal, így a településen élők jelentős része dolgozhatna lakóhelyéhez közel, ahelyett, hogy naponta ingázik.

A készülő Általános rendezési Terv három ipari gazdasági területet jelölt ki, ezek a következők:

Pilis nyugati részén a 4-es főút mellett egy kb. 10 hektáros földterület, amely kis zajterhelésű ipar betelepülésére alkalmas.
Ugyancsak a 4-es főút mellett a település keleti részén 5-6 ha területet szán a terv a nehézipar számára.
A város déli régiójában helyezkedett el korábban a Penomah sertéshizlaldája. Ez a harmadik olyan terület, amely ipari tevékenység végzésére alkalmas lehet, mert közvetlen kapcsolatban áll a Budapest-Cegléd vasútvonallal egy iparvágányon keresztül. A területet kis zaj- és környezetterhelésű ipar telepítésére minősítette alkalmasnak az Általános Rendezési Terv.

3.4.1. A településen jelentősebb ipari tevékenységet folytató vállalkozások

Vasanfer Kft.

Pilis külterületének északnyugati részén, a 4-es főút mellett működik a vas- és acélszerkezetek gyártásával, felújításával, valamint gépészeti alkatrészek szerelésével foglalkozó Vasanfer Kft. helyi üzeme. A cég 1996-ban még Földfém Kft. néven alakult, majd 2003-ban alakult át a mai formában működő vállalattá. A cég 36 főt foglalkoztat. Az üzemben felkészült, tapasztalt szakemberek végeznek profi, a jelenlegi kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő nehézipari munkát. A cégnél komoly minőségbiztosítási rendszer használatának segítségével érik el, hogy az általuk kibocsátott termékek mindig első osztályú minőségűek legyenek, a környezetvédelmi előírásoknak megfeleljenek.

Pilisi Sütő Kft.

Pilis egyik legkorábban létrehozott vállalkozása mára minden tekintetben a város élelmiszeriparának vezetőjévé nőtte ki magát. A cég 28 főt foglalkoztat, székhelye az úgynevezett telepi részen helyezkedik el. További három üzletet működtetnek a településen, valamint pékárut szállítanak Budapestre, Mikebudára, Monorra, Vasadra és még több községbe. A vállalat mindig ügyel a minőségi áruk gyártására, ezért a munka szakmai részét felkészült pékmesterek végzik. A minőség érdekében a cég HACCP rendszert működtet.

Pilisi Malom Kft.

A Pilisi Malom Kft. telephelye a 4-es főút mellett, a település keleti részén, a régi malom területén helyezkedik el. A cég 15 főt foglalkoztat. Malomipari termékek gyártásával, ill. mind takarmányok, mind emberi fogyasztásra alkalmas őrlemények készítésével foglalkozik. Kapacitása a település teljes takarmányellátásának biztosítására alkalmas. A cég a modernkor elvárásainak megfelelően HACCP rendszert működtet.

Newa Kft.

A cég a budapesti telephelye mellett Pilisen két üzemet működtet. Ruhaipari termékek készítésével és forgalmazásával foglalkozik. 15 főt alkalmaz, főként nőket, akik új modellek tervezésével is foglalkoznak. Tevékenységi körükhöz tartozik még ezen kívül a saját készítésű ruhák kis- és nagykereskedelme is. Főbb megrendelőik közé tartoznak az Otto katalógusáruház, a Zsanett Rt., valamint a Montex svéd-magyar közös érdekeltségű vállalat.

S&B Kft.

A cég telephelye a település központjától keletre a 4-es főúttól 100-150 m-re fekszik. A vállalat folyamatos fejlődése során a helyi faipar legfontosabb üzeme lett. A jól képzett szakmunkások mindig minőségi árut adnak ki a kezükből. Ennek köszönhetően a cég jelentős megrendeléseket kap mind magányszemélyektől, mind vállalatoktól.

Blond-Horse Kft.

A vállalat 1988-ban alapult. Tevékenységi körébe a felsőruházat gyártás tartozik. 15 főt foglalkoztat, ebből 3 fő betanított munkás, 10 fő szakmunkás, 2 fő pedig érettségivel rendelkezik.

Jelentősebb tevékenységet folytató cég még az építőiparban dolgozó Bazsi-Bau Kft., KARDÉP Kft., Farkas és Társa Kft., Simo FÉM Bt., valamint a faipari tevékenységet végző Bútorterv Kft., és az Ing-Reorg Kft..

3.5. Pilis kereskedelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása

Pilis, szerencsés földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, az országos fő kereskedelmi útvonalak mentén fekszik, mind vasúton, mind közúton könnyen megközelíthető.

Az 1990. évben az egyéni vállalkozásban működő üzletek száma elenyésző volt, a város lakói a Monor és Vidéke ÁFÉSZ boltjaiban, vendéglátó egységeiben vásárolhattak. 1991-től egyre nőtt a magántulajdonú kiskereskedelmi egységek száma, és 2004-re csak két bolt maradt az ÁFÉSZ jogutódjának tulajdonában. A kilencvenes évek elejétől bekövetkezett jelentős lakosságszám emelkedés következményeként a különféle kereskedelmi egységek száma is megnövekedett.

A több mint 11. 000. fős lakosságot 2004-ben már 50 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 102 egyéb üzlet szolgálja ki. Többségük kis bolt, de a település központjában található a Penny Market áruház, valamint a Maxi-COOP és Reál Pont üzletláncoknak is vannak boltjai Pilisen.

A Penny Market áruház a környékbeli településekről vonzza a vásárlókat, széles termékválasztéka és alacsony árai miatt. Az áruház 11 helyi lakosnak ad folyamatos munkát.

Pilis térségi kereskedelmi központ szerepének másik jelentős eleme a helyi piac és vásártér. A környező településekről a vásárlók, a kereskedők és a termelők rendszeresen látogatják a hétfői és csütörtöki napokon nyitva tartó piacot. Az alkalmankénti látogatók száma (elsősorban csütörtökönként) a 2-3000 főt is elérheti. Pilis régi piactere a kilencvenes évek végén túllépte a befogadóképességének határait. A csütörtöki nagy piacok alkalmával a környező utcák is dugig megteltek árusokkal. Az új, korszerű, minden igényt kielégítő, fedett piactér 2002-ben került átadásra. Mind a csarnok, mind pedig a körülötte lévő kiszolgáló épületek megfelelnek napjaink legszigorúbb európai uniós követelményeinek. A piactér mögötti vásártéren hagyományosan évente négy alkalommal rendeznek országos állat- és kirakodóvásárt.

Pilisre jellemző, hogy a nagy üzletházak helyett inkább kisebb üzletekből álló folyamatos üzletsorok alakultak ki. Ez jellemzően a településközpontot ÉK-DNY-i irányban átszelő Rákóczi út - Kávai út mentén van így. Az utóbbi években az itt lévő lakóházak nagy része átalakult valamilyen kereskedelmi üzletté. Itt végighaladva szinte minden megtalálható, az ingatlanirodáktól kezdve a fotó-optikán át egészen a szauna- és medencekereskedésig.

Közvetlenül a 4-es főút mentén, a településközponttól néhány 100 méterre van kialakulóban egy új kereskedelmi és szolgáltató övezet. Eddig egy autókereskedés és két építőanyag kereskedés épült meg, egy több, kisebb üzletet befogadó kereskedőház pedig már a belső kivitelezési munkáknál tart, várhatóan ez év első felében megtörténik az átadása. Az önkormányzat folyamatosan tárgyal különböző befektetési társulásokkal az itteni területek hasznosításáról. Jellemzően a befektetők üzletközpontot, szolgáltatóházat, szórakoztatási centrumot, benzinkutat szándékoznak ide építeni.

Pilisen két magángyógyszertár működik. Mindkettő a város frekventált pontján, kultúrált környezetben látja el a lakosságot. A benzinkutak közül az egyik - a város belterületén - főként a helyi lakosokat, a 4-es főút mentén lévő másik pedig a helyieken kívül az átutazókat is várja. A belterületi töltőállomás hétfőtől vasárnapig, 7-22 óráig tart nyitva, a főút melletti pedig éjjel-nappal.

Három autóalkatrész bolt áll az autósok rendelkezésére, tüzelő-és építőanyag kereskedésből pedig öt található a településen. Az épülő házakhoz szükséges anyagok mindegyike beszerezhető a telepeken. 2003-ban nyitotta meg a PLATÁN SZÍNKER Kereskedelmi Kft. a környéken is kiemelkedő színvonalú és áruválasztékú vasáru-, festék- és üvegkereskedését.

3.6. Pilis szolgáltató cégeinek bemutatása

Kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó cégek közül kiemelkedő eredményt ért el az a pilisi székhelyű Assocom nevű cég, amely nagy teljesítményű számítástechnikai berendezések és szoftverek forgalmazásával és ezzel kapcsolatos szolgáltatással foglalkozik. A fiatal cég Prágában nyerte el a leggyorsabban fejlődő közép-európai címét a maga 30, 76 %-os árbevétel növekedésével.

A szolgáltatások területén főként kisebb volumenű vállalkozások jöttek létre, a legkülönfélébb javító, kölcsönző és egyéb szolgáltatók állnak a lakosság rendelkezésére a település különböző pontjain. Javítóműhelyből kettő működik, egy cipész és egy háztartási kisgép-javító. Négy videofilm-kölcsönző, valamint egy autókölcsönző is található a városban.

A szolgáltatások sorát bővíti a sok évtizedes múltra visszatekintő fotóvállalkozás, antik restaurátor, bútor felújító cég, a mentálhigéniás és oktatószolgálatok, az ingatlanközvetítő irodák, a nagy múltú könyvelőcégek, valamint a személy- és teherfuvarozó vállalkozások, továbbá a szemétszállítást végző Maros 2003 Kft. A legnagyobb szolgáltatók egyike a KÉPÜSZ Kft., amely 2100 családnak nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, ezen kívül épülete szolgáltatóházként is működik. A Dolina Szövetkezet öt község területén végez mezőgazdasági szolgáltatást. A Gerje-Forrás Kht. a város teljes közigazgatási területén település-szolgáltatási feladatokat lát el.

3.7. Pilis turisztikai fejlettsége

Pilisnek elhelyezkedéséből és megközelíthetőségéből következően az idegenforgalom területén kedvező adottságai vannak. A tervezett közlekedési fejlesztések (elővárosi közlekedés, 4-es számú főút elkerülő szakaszainak megépítése, az elkészülő M0 körgyűrű) ezt csak tovább fokozzák. Ezt felismerve az önkormányzat Képviselő-testülete a szakbizottságának közreműködésével közel féléves előkészítő folyamat után 2005-ben fogadta el Pilis város idegenforgalmi koncepcióját.

A település turisztikai adottságait tekintve az idelátogató külföldi turistáknak igény esetén egész napos programlehetőséget tud biztosítani. A város szívében, a 4-es számú főúttól mintegy száz méterre országos jelentőségű védett természeti területet találhatunk, a Gerje patakot és forrásvidékét, amelyhez helyi védettségű terület is csatlakozik. Itt tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított pihenőhelyet, tűzrakó helyet is találhat az érdeklődő, a közelben horgásztó is működik, valamint ezen a területen található a Millecentenárium évében átadott emlékhely is, ugyanis a Gerje és forrásvidéke nemcsak természeti, hanem történeti emlékekben is gazdag. Itt található az a kis halom, amelyen egy fakereszt jelzi, hogy ezen a helyen - az első írásos bizonyítékok alapján - már 1326-ban is az ún. Szentlélek templom állt. Az 1965-ben végzett ásatások során megtalálták a templom alapjait, ami még feltárásra vár.

A város másik figyelemre méltó értéke az országosan kiemelkedő műemléki jelentőségű barokk Beleznay-Nyáry kastély a megye egyik legrégebbi barokk kastélya. A kiemelkedő irodalomtörténeti jelentőségű épületet 1711-ben kezdte el építeni a községet újratelepítő Beleznay János. A közelmúltban elvégzett kutatások szerint az épület jelentős építészeti értékeket őriz. Egykori szépségéről árulkodik a hagyomány szerinti könyvtárszoba, a „Kármán szoba" restaurált csodálatos freskója, valamint a szépen felújított kőkorlátos lépcsőház Herkules pannója. Az épület nagy kiterjedésű parkjában áll a kastély következő tulajdonosainak emléket állító Nyáry kripta. A kastély a fővárosi önkormányzat kezelésében van, többcélú intézményének ad otthont. 2004-ben az oldalszárnyak teljes felújítása után a főépület eddigi funkciója megváltozott, az emeleti bálterem és más termek kulturális és egyéb hasznosítása lehetővé vált. Az épület már az előző években is helyt adott kulturális programoknak, a csodálatos akusztikájú belső udvar koncertek rendszeres otthona. A saját konyhával és kutúrált étkezővel rendelkező épületben a vendéglátás feltételei is adottak.

Idegenforgalmi jelentőségű még az 1784-ben felszentelt, az országban az egyik legnagyobb barokk evangélikus templom, amely ma egy 5400 fős vidéki gyülekezetnek ad otthont. A templomot történetének jelentős irodalomtörténeti vonatkozásai is érdekessé teszik. A Petőfit barátjának tudható, Petőfi öccsét is eskető, Kossuth Lajost újratemető Sárkány Sámuel evangélikus püspök hosszú évekig szolgált itt. A templom alatt nyugszanak a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó Beleznay család tagjai. Az ezer férőhelyes templomhoz tartozó kertben találhatók a világháborúk és forradalmak emlékhelyei, valamint a vendégház és 200 fős gyülekezeti terem is, amelyek lehetőséget teremtenek az egyházhoz kapcsolódó konferenciák, programok zavartalan lebonyolítására.

A település kettős arcának másik oldala a kirándulásra, túrázásra csábító ún. Dolina. A környék kiemelkedő magaslata a tengerszint felett 230 méterrel régi térképen VINIZNI VRCH, magyarul szőlőhegy néven szerepelt. Ez a domb, amely 10 méterrel magasabb, mint a Gellérthegy, a filoxéra járvány előtti dolinai szőlőművelésben játszott szerepet. Itt épült ki az a pincesor, amely az agyagos löszfalba vájt régi és új pincéivel, a benne őrzött homoki borokkal a város kedvelt helye. Ez a pilisi ember túlzott szeretetével elnevezett „Hegyeki pincesor".

A Dolina másik nevezetes helye a szintén Pilis egyik jelképévé vált „Ikerfenyő".

Azon a dombon, ahol ez a fa áll, épített az 1830-as években egy klasszicista stílusú kisebb kastélyt Beleznay Ferenc földbirtokos. Ide tért meg, vonult vissza világjárása után 1919-ben Gubányi Károly híres szülötte a településnek, aki a kastélyt 1923-36 között teljesen átépítette és mintagazdaságot rendezett be birtokán. [Kondákor, 2004.]

Az Ikerfenyő lábánál kiépített pihenőhely és tűzrakó hely várja a turistákat. Télen az itt kialakított szánkódombon van lehetőség a téli sportokra.

A turistaprogramoknak évek óta sikeres résztvevői a város lovas vállalkozásai. A Csilló Lovasiskola közel tizenöt éves múltat mondhat magáénak. Központi területe a volt Beleznay „Új kastély" és egykori angolparkjának az a területe, melyet a Gerje patak és az azon 1997-ben felújított tórendszer vesz körül természetes határt képezve. A lovarda két nagy méretű istállójában 40-45 ló áll a vendégek rendelkezésére. Az egykor oly csodálatos kastély megmaradt szárnyában az egykori lovarda oszlopcsarnoka rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A tereplovaglás szerelmeseinek innen indul egy olyan túraútvonal, mely a Gerje területe mentén a ligetes mezőn át, hangulatos dűlőutakon keresztül jut el a Dolináig, érintve a Hegyeki pincesort. Sétakocsikázás, kézműves programok, a vidék háziállatainak bemutatása mellett bográcsolás, stb. várja a látogatókat. A Csilló Lovasiskolában lovas oktatást végeznek kezdőtől a haladó szintig gyermekeknek és felnőtteknek. Az oktatáson kívül lehetőség van karámlovaglásra, terápiás lovaglásra, fogattúrára, tereplovaglásra, pusztatúrára, díjugratásra, díjlovaglásra, fogathajtásra.

A másik lovas vállalkozás a település szélén a gyönyörű természeti környezetben épült Sipitó Pihenőpark. Itt a lovassportok mellett teniszezésre és egyéb szabadidős tevékenységekre is lehetőség van. A pihenőpark egyben Pilis legtöbb kereskedelmi szállásférőhelyével is rendelkezik. Terveik között szerepel strandmedence, majd fedett uszoda építése, mely újabb kikapcsolódási és rehabilitációs lehetőség lesz.

A programlehetőségeket kiegészíti a Gerje Horgászegyesület horgásztava által biztosított horgászat, valamint a Petőfi Vadásztársaság által biztosított bérvadászat lehetősége.

Jelentős idegenforgalmat bonyolítanak le a település civil szervezetei. Találkozóik, évről évre szervezett rendezvényeik lehetővé teszik a város ismertségének növelését és a rendszeres idegenforgalom létrejöttét.

A vendéglátás intézményei

A vendéglátóhelyekből 46 üzemel, étterem és cukrászda engedéllyel 33 rendelkezik, 12 bár és borozó működik, valamint egy munkahelyi vendéglátóhely található.

A melegkonyhával rendelkező vendéglátóhelyek közül a legnagyobb szolgáltató a vadregényes környezetben található Sipitó Pihenőpark. Vállalják kerti partik lebonyolítását szabadtéri sütéssel-főzéssel egybekötve, nyáron 250 fő befogadóképességű fix sátor is rendelkezésre áll. Télen a 80 fős konferencia teremben zártkörű estek, vacsorák lebonyolítására is van lehetőség. A nyári szezonban a kínálatot hétvégenként kulturális programok egészítik ki. Esküvők kedvelt színhelye.

A Fenyves vendéglő a 4-es számú főút mellett található, igen látogatott a helyiek és a rendszeres átutazók által.

A Félix vendéglő a konyhájáról nevezetes és sikeres. A település központi részén található, közétkeztetést is vállal. Hétvégenként az év teljes időtartama alatt vállalják rendezvények bonyolítását, kitelepült fogadások szervezése is a profiljukba tartozik.

A Flamó pizzéria és ételbár a 4-es számú főút mellett várja vendégeit, alacsony áraival, a gyors kiszolgálás előnyeit nyújtva. Ízletes ételei, házhozszállítást vállaló melegkonyhája miatt igen közkedvelt.

A vendéglátóhelyek körét bővítik a település cukrászdái is. Tradicionális családi vállalkozás a Miavecz cukrászda, amelynek finom, házias süteményei, saját főzésű fagylaltja fogalom Pilisen. A főutcán található cukrászda az idelátogatók kedvelt helye.

Pilis történetének nevezetes helyén, az egykori Gazdakör épületében nyitotta meg kapuit a Korona cukrászda. A modern cukrászati termékeket kínáló üzlet különtermében a finom sütemények mellett egy jó kávé melletti beszélgetésre is lehetőség van.

Szálláshelyek

A szálláshely-kínálatot a Sipitó pihenőpark, a 4. sz. főútnál a Spurs benzinkút melletti motel és 5 magánszállás biztosítja a városba látogatóknak. A szálláslehetőségek sorát fogja bővíteni az egykori Gubányi kastélyban létrehozandó panzió. A műemléki jellegű épület felújítása, átalakítása jelenleg folyik egy magánvállalkozás keretein belül.

4. Az infrastruktúra alakulása

•4.1. Pilis úthálózata

Pilis közlekedés-földrajzi helyzete már jelenleg sem rossz, mert a 4.sz. főút áthalad a településen, amely útvonalon keresztül tulajdonképpen közvetlen kapcsolatot teremt a teljes főúthálózattal. Tovább erősíti a jó pozíciót a 405. sz. út közelsége (Nyáregyházán vagy Albertirsán keresztül érhető el). Így közvetlen kapcsolata van a városnak az M5 autópályával is. Tovább fogja javítani a helyzetet az a tény, hogy elkezdődött és, ugyan több ütemben, de a közeljövőben fokozatosan kiépül a 4.sz. főút (M4) új nyomvonala, amely egyes szakaszain első ütemben főúti, más helyeken gyorsforgalmi útként fog üzemelni. Pilis igazgatási területén a belterülettől északra, mezőgazdasági területeken fog áthaladni, ezáltal a forgalom nagy részétől tehermentesíti a jelenlegi átkelési szakaszt.

A kiépítetlen utak száma Pilisen igen magas, de miután a települési közművek elkészültek Pilis Város Önkormányzat stratégiai célkitűzése, hogy a város belterületén az utak mindegyike a lehető legrövidebb időn belül rendelkezzen szilárd burkolattal.

A megvalósulás érdekében 2002-ban koncepcióterv készült, amely felméri a település valamennyi útjának állapotát, felújításukhoz szükséges becsült műszaki tartalmat, a település életében betöltött szerepüket, a beépített közműveket és a felsorolt szempontok alapján meghatározza a felújítások sorrendjét.

Az önkormányzat a kivitelezéshez szükséges anyagi forrást elsősorban pályázatok útján, másrészt önerőből kívánja biztosítani. A koncepcióterv a lehető legnagyobb mértékű önerő elérése érdekében javaslatot tesz a lakossági források minél nagyobb mérvű bevonására is, amelyet az önkormányzat segítségével létrejövő, önkéntes alapon működő, utcaként vagy összefüggő településrészenként szerveződő útépítő közösségek versenyeztetésével kíván elérni.

2005-ben, a koncepciótervben rögzített elvek szerint, lakossági forrásbevonással, önkormányzati önerős beruházás keretében négy utcának a felújítása sikeresen megtörtént.

•4.2. A település közműellátottsága és köztisztasági szolgáltatás

1991-ben a Pilist ivóvízzel jelenleg is ellátó két db mélyfúrású kút kivitelezésétől, a napjainkban műszaki szempontból lezárult szennyvíztisztító telep és hálózat bővítési beruházásának befejezéséig a település infrastrukturális fejlődése rendkívüli módon felgyorsult. 1998-ban az elektromos hálózat 100%-os és a csapadékvíz csatorna mindössze 10%-os kiépítettségén kívül a település nem rendelkezett sem ivóvízvezetékkel sem szennyvízcsatorna illetve, fölgáz hálózattal. Az eltelt alig több mint egy évtized alatt megépült a város ivóvíz-, gáz-, telefon és csatornahálózata is.

A közműellátottság fejlődésével párhuzamosan a budapesti lakosok bevándorlása miatt jelentős lakos szám növekedés jelentkezett és jelentkezik jelenleg is. (Pilis település bel- és külterületi lakos száma 2004. novemberi nyilvántartási adatok szerint 11. 148 fő.)

Ivóvízellátás

A település bel- és külterületén az első vízadó réteg megcsapolásával, az elmúlt 30-40 évben mintegy 3000 db ivóvíztermelésre alkalmas egyedi, javarészt házilagos kivitelezésű csőkút létesült. A házi jellegű ivóvízellátó rendszerek folyamatos elöregedése, valamint az első vízadó réteg elszennyeződése miatt, a vezetékes ivóvíz iránti lakossági igény nagymértékben megnövekedett. Napjainkban a lakások 52%-a rendelkezik ivóvízvezetékkel. A települési önkormányzat 1991-ben megkezdte és 1994-re befejezte az ivóvízhálózat első ütemének kiépítését. Azóta a rendszer túlterhelté válása és a település el nem látott részein is fellépő lakossági igények miatt az önkormányzat 2003. évben megrendelte Pilis Város ivóvízellátás továbbfejlesztésének koncepció tervét. A 2004-ben elkészült és a tárgyi pályázatra benyújtott beruházási koncepció alapján „Pilis ivóvízellátás továbbfejlesztése" projekt is a kedvezményezettek közé került.

A beruházás előkészítése és a gyakorlati megvalósítása elkezdődött. Ez műszaki szempontból is megújulást jelent, mert a mai fordulatszám vezérelt konténeres vízművet egy új komfortosabb szolgáltatást biztosító úgynevezett kétlépcsős ellennyomó medencés vízmű váltja fel, amely kisebb nyomásingadozás mellett nagyobb vízmennyiséget képes szolgáltatni.

A települési vízellátás bővítésének és korszerűsítésének beruházási koncepciója várhatóan 2007-ben befejeződik. Ekkora a megújult ivóvízmű az egész belterületen biztosítani tudja az ingatlanok egészséges ivóvíz ellátását.

Szennyvíztelep, szennyvízhálózat

1994-ben élve az akkor kedvező támogatási lehetőségekkel önerősen megépítésre került egy 500 köbméter/nap kapacitású BIOGEST rendszerű szennyvíztisztító telep, valamint az angol ISEKI cég technológiájára épülő vákuumrendszerű szennyvízgyűjtő hálózat, amely országosan egyedülállóan nagy kiterjedésben valósult meg. E beruházással lehetőség nyílt nemcsak a csatornán érkező, hanem a tengelyen beszállított szippantott kommunális hulladék fogadására és tisztítására is. Az I. ütemben kivitelezett szennyvízcsatorna hálózatra közel 700 ingatlan tudott csak rácsatlakozni.

2004-ben a lakossági és állami források igénybevételével megépült egy 1000 m³/nap kapacitású új szennyvíztisztító telep, valamint Pilis belterületét teljes egészében lefedő vákuumos rendszerű szennyvízcsatorna hálózat, így ma a lakások 45%-a rendelkezik felújított szennyvízcsatornával.

A szennyvíztisztító telep nemcsak méretében, hanem technológiájában is megújult megépítésre került egy komplett mechanikai tisztítómű, ezen kívül a biológiai tisztítás nem BIGEST jellegű, hanem SBR rendszerű. A megújult tisztítási technológiának köszönhetően a kibocsátott tisztított víz a jelenlegi környezetvédelmi eljárásokat minden tekintetben kielégíti. A tisztítómű kapacitását tekintve jelenleg a település teljes szennyvízmennyiségét képes befogadni, ha a betelepülési trend hasonló marad a jövőben a szükséges bővítésnek minden feltétele (telephely, energia) adott.

Az új szennyvíztisztító telep próbaüzeme és jelenlegi folyamatos üzemeltetése is bebizonyította, hogy a kommunális szennyvíz tisztítási hatásfoka megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Pilis belterületén tehát 100%-osan megépült Közép-Európa egyik legnagyobb vákumos rendszerű szennyvízcsatorna hálózata, melynek lakossági igénybevétele nagymértékben nő. A műszaki átadás-átvételtől számítva 10 hónap alatt közel 1000 ingatlan szennyvíz rácsatlakozása megtörtént. 2006. évre vonatkozóan a rácsatlakozások száma elérheti a közel 100%-os bekötési arányt, hiszen a helyi rendelet leszabályozza az ide vonatkozó kötelezettségeket, valamint alkalmazásba kerülnek a talajterhelési díjról szóló törvény paragrafusai.

Elektromos hálózat

Az elektromos energia minden település számára meghatározó szerepet játszik. A villamoshálózat a település bel- és külterületén az 1960-as évek végére teljes egészében kiépült. A hálózat átviteli keresztmetszete folyamatosan bővül, lépést tartva a háztartások növekvő villamos-energia igényével. Mára a településen valamennyi háztartási célú energiaigény korlátozás nélkül kielégíthető. A villamoshálózat építésével párhuzamosan a közvilágítás is folyamatosan bővült, mára Pilis teljes területén megoldott. 2002-ben a települési közvilágítás teljes egészében megújult, új korszerű energiatakarékos lámpatestek kerültek felszerelésre. A felújítás bekerülési költsége a megtakarított energia árából hat év alatt megtérül. 2003-ban az intézmények energiatakarékos világításának korszerűsítése is megtörtént.

Földgáz hálózat

1993-ban lakossági igény jelentkezett a vezetékes földgázszolgáltatásra. Ennek érdekében Pilis Város Önkormányzata és még további három önkormányzat a lakossági önerő bevonásával, 1994-ben megvalósította a térségi földgázhálózat kiépítését (Pilis esetében ez 90%-os belterületi lefedettséget jelent). Az elkészült hálózat tulajdonjoga a helyi szolgáltató a TIGÁZ Rt.-hez került, aki igény szerint folyamatosan bővíti azt.

Csapadékvíz elvezetés

A Pilis domborzati viszonyai miatt fokozottan belvízveszélyes területen fekszik. A településen a leginkább veszélyeztetett rész éppen városközpont, lévén ez a legmélyebben fekvő rész. Védelmére évszázados levezető árokrendszert építettek ki. Ennek ellenére az 1960-as évek eleji „nagy-vízjárás" elöntötte az ezen a területen fekvő épületeket.

Az utóbbi idők száraz időjárása miatti figyelem-elterelődésnek és a forráshiánynak köszönhetően sajnos a csapadékvízelvezető-rendszer műtárgyai romlásnak indultak.

A rendszerváltás után az elmúlt években az önkormányzat kiemelkedő feladatként kezelte és jelenleg is kezeli az úthálózat korszerűsítését és ennek részeként a felszíni vizek elvezetését. Ennek érdekében a régi műtárgyak felújítása mellett, részlegesen újak is épülnek. Ez azt jelenti, hogy Pilis területén a régi nyíltárkos rendszer a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával egészül ki.

A jövő egyik fő feladata, egy átfogó, a település teljes egészére kiterjedő csapadékvíz-elvezetési projekt megvalósítása, amelynek tanulmányterve már elkészült.

Szemétszállítás és szemétkezelés

Pilisen jelenleg a szilárd hulladék elszállítását vállalkozó végzi. A hetente összegyűjtött hulladékot az albertirsai regionális hulladéklerakóba szállítják. Ez a hulladéklerakó 1991-ben térségi összefogással került kialakításra, még a rendszerváltás előtti környezetvédelmi követelményeket kielégítően. Mára az elavult hulladéklerakó mielőbbi felszámolása a tulajdonos önkormányzatok közös célja.

Ehhez lehetőséget kínált az Európai Unió ISPA alapja által támogatott, a Duna-Tisza-közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási regionális programban való részvétel. A program Pilis számára is biztosítani tudja a szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek hosszú távú megoldását, ezért a település elsők között csatlakozott a Duna-Tisza-közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszeréhez, amely Cegléd város kezdeményezésére a Cegléd, Kecskemét, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, vonzáskörzetében lévő települések között jött létre.

A program sajátos céljai a következők:

A települési kommunális hulladékgyűjtés megfelelő rendszerének kialakítása a 48 településen élő 354 ezer ember számára, fejlett járműpark biztosításával.
Hulladékátrakó kialakítása a legtávolabbi települések számára annak érdekében, hogy a hulladék a regionális lakóhelyre a leggazdaságosabban legyen elszállítható.
A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére.
Egy olyan komposztáló üzem kialakítása, amelynek a segítségével a lerakott hulladékban lévő szervesanyag-mennyiség jelentősen csökkenthető.
Az ideiglenesen megtűrt helyi hulladéklerakók bezárása és területük rekultiválása, a jelenlegi veszélyek ellenőrzése és a káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.

•4.3. Pénzintézetek

A településen két pénzintézetnek van fiókja. Az OTP Bank Rt. Közép Magyarországi Régiójának Pilisi Fiókja a centrumban található. A pilisi és környékbeli lakosság mintegy 40%-a az OTP fiókot bízta meg lakossági folyószámlájának vezetésével, valamint a számlavezetéshez kapcsolódó hitelek kezelésével. A helyi OTP fiók foglalkozik az önkormányzat és intézményei számlavezetésével, helyi és környező települések vállalkozóinak ügyeivel, valamint lakossági betétgyűjtéssel és lakossági fogyasztási hitelek kihelyezésével.

A Dél-Pest megyei Takarékszövetkezet Pilisi Kirendeltsége 1975. január 1-jén kezdte meg működését. A több évtizedes működés alatt egyre növekvő ügyfélkör részére több száz lakossági és vállalkozói számlát vezetnek, betétgyűjtéssel és hitelezéssel is foglalkoznak.

A Magyar Posta Rt. Pilisi Fiókja már az első világháború után, az 1920-as évektől működik, itt a hagyományos postai szolgáltatásokon kívül értékpapír-forgalmazással is foglalkoznak, valamint a Providencia Biztosító Rt. termékeit is forgalmazzák. A helyi postán 11 fő kézbesítőt és 10 fő postatiszti dolgozót foglalkoztatnak.

•4.4. Hírközlés

Telekommunikáció

Pilis belterülete 100%-ban ellátott vezetékes telefonhálózattal. A külterületek 98%-ában elérhető az egyéni vezetékes telefonvonal. Fontosabb közterületen 20 db nyilvános telefonállomás van kialakítva.

Kábeltelevízió

Pilis teljes belterületén, és külterületének harmadában kiépült kábelhálózat biztosítja műholdas csatornák jelátvitelét. 2100 előfizető csatlakozott a hálózathoz. A helyi hálózat 1990-ben épült az erre a célra alakult KÉPÜSZ Kft. kivitelezésében. Jelenleg a kábelhálózat a lakásállomány 74%-át lefedi.

27 magyar és öt idegen nyelvű csatorna mellett 1991-től a Dolina Stúdió helyi szerkesztésű műsorokat is készít. A közérdekű tájékoztatást videófelvételek és képújság formájában az önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi. Az önkormányzati ülések, társadalmi ünnepek, kulturális rendezvények felvételről kerülnek leadásra.

Jelenleg folyamatban van a kábelhálózat modernizációja, interaktívvá tétele után a jeltovábbítás digitális formában is megjelenik, amely a központi vezérlésű csomagrendszert is magába foglalja. Az előfizetők száma folyamatosan nő.

•4.5. Egészségügyi intézmények

Pilis Város egészségügyi ellátásának megszervezését és fenntartását az önkormányzat végzi. A város egészségügyi koncepciója egy magas színvonalú, technikai és tárgyi feltételekkel jól ellátott, az alapellátáson túlmutató, azon felüli feladatokat felvállaló egészségügyi ellátást céloz meg. Az egészségügyi koncepció megvalósításához már elkészültek az orvosi rendelő bővítési tervei.

Szakorvosi ellátás

A fenti táblázatból leolvasható, hogy az önkormányzat önként vállalt feladataként nagy kihasználtsággal működtet hat szakrendelést, amelyeket a környező települések lakói is igénybe vesznek. Magánrendelésként működik még szülész-nőgyógyász, bőrgyógyász és két foglalkozás egészségügyi szolgálat.

Ügyeleti szolgálat

A sürgősségi ellátást az előző években egyedül, majd 2004-től központi ügyelet formájában biztosítja az önkormányzat Nyáregyháza községgel közösen. Az ügyeleti szolgálat hétköznaponként 18 órától reggel 8 óráig, hétvégeken péntek délután 4-től hétfő reggel 8-ig fogadja a betegeket, illetve a súlyos eseteket a lakáson látja el.

Háziorvosi szolgálat

A háziorvosi tevékenységet 4 fő, az önkormányzattal szerződött vállalkozó háziorvos látja el. 1 fő háziorvos ellátási kötelezettség nélkül praktizál. A háziorvosi rendelők a Központi Egészségügyi Intézményben kaptak helyet.

Házi Gyermekorvosi Szolgálat

A házi gyermekorvosi tevékenységet 2 fő vállalkozó háziorvos látja el az egészségügyi központban az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A házi gyermekorvosok szorosan együttműködnek a védőnői szolgálat munkatársaival és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az oktatási intézményekkel.

Fogászati ellátás

Az OEP finanszírozásában 2 fő fogorvos látja el szintén a Központi Egészségügyi Intézményben az önkormányzattal kötött szerződés alapján a betegeket. Az iskolai fogorvosi szolgálatot is a két vállalkozás látja el.

Gyógyszerellátás

A pilisi lakosokat két, magánvállalkozásban működő, jól felszerelt gyógyszertár látja el, mely a hét hat napján kedvező nyilvántartási idővel áll a rászorulók rendelkezésére. A gyógyszertárak a település két különböző központi részén találhatók.

Állategészségügyi ellátás

A Pilisen működő hatósági állatorvos területellátási kötelezettsége kiterjed még: Monor, Monorierdő, Gomba, Bénye, Káva, Felsőfarkasd településekre. Hatósági állatorvosként a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás alkalmazottja.

Helyettesítési területe: Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad, Péteri.

A felsorolt területeken magánrendelést is végez. Pilisen állatgyógyászati szakrendelést tart fenn a lakásán kialakított rendelőjében.

•5. Kulturális és sportélet Pilisen

•5.1. A kulturális élet kialakulása

•5.1.1. Régmúlt idők

Beleznay János a XVIII. század elején kastélyt építtetett a falu közepén. A magyar pusztákról beköltözött lakosság kultúrája keveredett a betelepített Nyitra és Nógrád megyei szlovák közösséggel. Beleznay János fia, Miklós feleségével együtt a magyar irodalom és tudomány bőkezű mecénása volt. Pesti palotájukban télen, a pilisi kastélyban nyáron működött a jó hírű irodalmi szalon. Vendégként itt írta meg Kármán József a Fanni hagyományait.

A két világháború között, 1932-ben alakult a Nép- és Gazdakör segítségével a Pilisi Széchenyi Népfőiskola. A közép- és kis földterületeken gazdálkodó parasztságnak tartottak gazdatanfolyamokat földművelésről, szőlőtermesztésről, kiskertek műveléséről. Az ezüstkalász gazdatanfolyam alapot, az aranykalász gazdatanfolyam végzettséget is adott. Kezdetben férfiak, később asszonyok is látogatták a foglalkozásokat, ahol a korszerű főzési és háztartási ismeretek mellett a helyes gyermeknevelésről is előadást halhattak. Móricz Zsigmond 1939-ben járt a településen és így írt róla: „Amit ott láttam, az nem más, mint az iskolán kívüli népművelésnek a Colombus tojása."

A műkedvelő színházi előadások és produkciók bemutatása végigkísérte szinte az egész XX. századot. Fényképfelvételek és visszaemlékezések szerint már 1918-tól kezdve mutattak be népszínműveket, operetteket, daljátékokat a helyi amatőr színjátszók. Az előadások népszerűségének bizonyítéka, hogy a közönség lovas-kocsikon Vasadról, Nyáregyházáról, Irsáról, Albertiből, Pándról, de még a távolabbi Úriból is érkezett. A parasztság a szlovák ajkú lakosság kultúráját a fonókban örökítette át a következő nemzedékre.

Pilis kulturális életének szervezése a hatvanas évektől intézményessé vált a Móricz Zsigmond Művelődési Ház keretében, ekkor jött létre a Városi Könyvtár is. A Művelődési Ház szervezésében írók, költők, színművészek, újságírók, sportolók és a közönség találkozójára került sor. Tudományos ismeretterjesztő előadások, koncertek, pódiumestek szórakoztatták az érdeklődőket.

5.1.2. Közelmúlt

A rendszerváltás több vonatkozásban új dimenziókat nyitott. Egyrészt a tulajdonviszonyok változása, másrészt a technikai kultúra rohamos fejlődése megváltozatta a nézői szokásokat, harmadrészt helyi problémaként jelentkezett az életveszélyessé vált Művelődési Ház lebontása. Ezért a művelődés szervezőinek alkalmazkodnia kellett az új feltételekhez, új művelődésszervező stratégiákat volt szükséges kidolgozni a helyi művészek, a civil szervezetek, egyházak, intézmények, vállalkozók összefogásával.

Így 1989-ben a térségben elsőként beindult a helyi kábel TV szervezése, 1991 júliusában a helyi műsor sugárzása, létrejött a Dolina Stúdió. 1993-ban lelkes pilisi fiatalokból álló Pilisi Hírközlési Egyesület jött létre. Az ő szervezésükben tartották meg hat éven át a közel kétezer látogatót vonzó Könnyűzenei Fesztivált, amely az amatőr és ismert zenekaroknak egyaránt fellépési lehetőséget biztosított. Ők indították útjára a Nyári-Nyáry Muzsika hagyományteremtő komolyzenei rendezvényt, melynek életre hívója Szigeti Marika operaénekesnő.

A Nép- és Gazdakör szervezésében hagyományőrző szándékkal immár tizenkét éve megrendezésre kerül a színpompás szüreti felvonulás és bál.

•5.1.3. Jelen

Országos hírnévnek örvend a helyi evangélikus gyermek- és ifjúsági énekkar, az IZSÓP és IZSÓPKA. Rádióban, televízióban hallhatók dalaik, egyházi fesztiválokon lépnek fel és CD-felvételük is megjelent már.

Elérhető közelségbe került a már régebben összegyűjtött helytörténeti gyűjtemény elhelyezése. A település közművelődési központja a Városi Könyvtár, a Zeneiskola és a Művelődési Ház. A város rendelkezik fedett szabadtéri színpaddal, és három db Internet-kávézóval. Az állami ünnepeken a műsort a helyi iskolások évenkénti váltással szervezik.

Napjaink jellegzetes pilisi rendezvényei közül kiemelkednek a városnapok. Az egész napos több helyszínes programokban minden korosztályhoz szólnak a szervezők. A hagyományőrzés, a gasztronómia, a kulturális programok, sportversenyek és játszóházak, mind jellegzetes és visszatérő elemei a rendezvényeknek.

•5.2. Helyi sajtó és közéleti kiadványok

Írott sajtó

A helyi írott sajtó fontos szerepet játszik a közélet formálásában. Az önkormányzat által finanszírozott Pilis Hírnök című újság immár 11 éve 2000 példányban jut el a lakossághoz. A változó terjedelmű, 12-16 oldalas kiadvány minden közéleti, közösségi helyi hírnek teret ad.

II. évfolyamát kezdi a Gerje menti települések által közösen finanszírozott, havonta megjelenő Regionális, információs havilap, amelyben 2-3 oldalon keresztül adnak hírt a településről a régiónak.

Az önkormányzat által támogatott és megjelent egyéb kiadványok

Pilisi Hírnök - önkormányzati lap
Gerje menti Regionális, információs havilap
Kisokos - regionális információs kiadvány
Képek a múltunkból - 2005. évi pilisi naptár
Képeslapok, zsebtérkép
Monor és térsége - útikönyv
Csilló Mihály: Pilis története
Ocztos István: Pilis a kőkorszaktól a XX. századig
Pilis város évszázadai

Televíziós média

A sajtó másik orgánuma a Pilisen nagy tradícióval rendelkező televíziós média. Pilis Hírközlési Egyesülete Heti Címszó néven jelentkező helyi híradót, riportokat, kulturális témákat feldolgozó magazint, PTV Plusz néven jelentkező egész estés riportokat, 24 órás többkamerás felvételeket sugároztat.

Jelentős helytörténeti filmek

A három nyelven elkészült, megyei II. helyet szerzett Pilis története c. film
Virágzó Magyarország sorozat Pilis c. filmje

•5.3. Civil szervezetek, alapítványok

A város életében fontos és egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a civil szerveztek, amelyek színt hoznak a kulturális és sportéletbe. A helyi társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek. Jelenleg 16 civil szervezet és 10 alapítvány működik egyre aktívabban.

Pilisi Nép és Gazdakör

1928-1960-ig működött a pilisi gazdák összefogásával, 1993. szeptemberében alakult újjá. A gazdakör céljai közé tartozik a tagok érdekeinek képviselete, szakmai, kereskedelmi, jogi összefogása, a gazdálkodási szakértelem fejlesztése, valamint a helyi hagyományok őrzése.

Pilisi Ipartestület

Pilisen 1948-ban alakult meg az ipartestület, 1991. júliusában alakult át és azóta a pilisi vállalkozók érdekvédelmi szervezetként működik. Működésének célja a kisvállalkozók szakmai érdekképviselete, a problémák összegyűjtése és továbbítása az országos szintű szakmai szervezethez, az IPOSZ-hoz, amelynek tagja.

Pilisi Polgárőr Egyesület

1996. július 5-én a közbiztonság védelmére alakult. Célja Pilis város lakóinak védelme, és a közbiztonságra veszélyes cselekményekkel, magatartásokkal szembeni fellépés, bűnmegelőzés segítése.

Pilisi Hírközlési Egyesület

1993. november 4-én került bejegyzésre. Működésének célja kulturális program-szervezés, rendezvényszervezés, televíziós műsorkészítés, helytörténeti videó-anyagok archiválása.

Gerje Horgász Egyesület

Az 1992-ben alakult egyesület többségében pilisiekből áll, de nyáregyházi, monorierdei, monori, albertirsai, budapesti tagjai is vannak. Működésének célja a tagok horgászérdekeinek képviselete, kedvező horgászlehetőségek biztosítása, a horgászsport fejlesztése, és népszerűsítése.

Pilisi Labdarúgó Klub

1996. március 5-én került bejegyzésre. A klub elsősorban labdarúgó szakosztályt működtet, felnőtt, ifjúsági, serdülő, valamint öregfiúk csapattal. Jelenleg a megyei II. osztályban szerepelnek.

Pilisi Diáksport Egyesület

A 90-es évek elején alakult. Az első hat-nyolc évben több szakosztálya szervezte nemcsak a diákok, hanem a felnőttek sportéletét is. Nevéhez fűződik az öt éven át megrendezett Kihívás Napja megszervezése, ahol Pilis országos II. helyezést is elért.

Góliát McDonald's FC Országos Diáksport Egyesület Csoportja

Az 1992 óta működő szervezet célja a 6-12 éves korosztály körében népszerűsíteni a labdarúgást, a sportos életformát biztosítani és kialakítani a városi labdarúgó klub utánpótlás bázisát.

Vidám Tavasz Klub

1978-ban alakult, azóta fogja össze a város idős embereit. Célja a szlovák hagyományok őrzése, átörökítése, baráti, nemzetiségi és nemzetközi kapcsolatok ápolása.

Barátság Nyugdíjas Klub

1992-ben alakult. Működésének célja az idős emberek összefogása, a rászorulók segítése, kulturális programok szervezése.

Olasz-Magyar Baráti Kör

Működésének célja az 1994. évben Piazza al Serchio és Pilis Város Polgármesteri Hivatala között megkötött testvérvárosi kapcsolat ápolása.

Pilisi Motoros Egyesület

2004 óta működő civil szervezet, melynek célja a szabadidő hasznos eltöltése a motoros sport kedvelői számára, és a fiatalok minőségi szabadidő-eltöltésének szervezése.

Baba-mama Kör

2002 óta működésének célja a gyesen lévő édesanyák gyermekneveléssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, elmélyítése, szabadidős programok szervezése.

Postagalamb Sportegyesület

1995-től működő egyesület, versenyzői tagszövetségi és országos rendezvényeken minden évben az élvonalban szerepelnek. A környező települések versenyzői is szép számban tagjai a klubnak.

Pilisi Petőfi Vadásztársaság

Működésének célja a sporttevékenység mellett a vadnevelés, vadvédelem. Pilis egyik legrégebben működő civil szervezete az 1930-as években alapították, érdekessége, hogy 50 éve ugyanaz a személy tölti be az elnöki tisztet.

Rózsahegyi-Bátorhegyi Hegyközség

1995-óta működik. Célja a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása.

Alapítványok

Pilis Város Közalapítvány

Célja a község arculatának formálása, szabadidőpark kialakítása, kulturális és sportlétesítmények támogatása, a közterületek rendezése, utcák, terek parkosítása, fásítása, ezek folyamatos ápolása, a város központjának kialakítása.

Segítünk Alapítvány

Célja a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók jutalmazása, tanulmányi kirándulások, versenyek, sporttevékenység költségeinek támogatása.

A Zene Mindenkié Alapítvány

Célja a zeneoktatás feltételeinek megteremtése, versenyek, rendezvények, tanulmányutak szervezése, zenei kapcsolatok ápolása, valamint a tehetséges tanulók támogatása, jutalmazása.

Epres Alapítvány

Célja az iskolaoktatás tárgyi, technikai feltételeinek javítása, informatikai eszközök fejlesztése.

Boldog Gyermekkor Alapítvány

Célja az óvodai tevékenység támogatása, kirándulásszervezés, sporttevékenység, újszerű pedagógiai programok bevezetése.

Napsugár Alapítvány

Az óvodai nevelésen túl támogatja az óvoda helyiségeinek fejlesztését, szakmai folyóiratok, óvodai foglalkozásokhoz szükséges felszerelések beszerzését.

Pilisi Református Templom Alapítvány

Célja a református templom építése, az istentiszteleti szolgálat és az ifjúság nevelése.

Pilisi Római Katolikus Alapítvány

Célja a katolikus templom felújítása, a fiatalokkal történő foglalkozás, továbbá nevelés, oktatás, képességfejlesztés, valamint hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének elősegítése.

Evangélikus Erős Vár Alapítvány

Célja a Pilisi Evangélikus Gyülekezet segítése, a templom renoválásához hozzájárulás, egyházi táborok támogatása, tárgyi eszközök fejlesztése.

5.4. Sportélet

A pilisi sport - elsősorban a labdarúgás- mindig kiemelt helyet foglalt el a város életében. A Pilisi Labdarúgó Klub futballcsapata fennállása óta megjárta az NB III-at, a megyei I. és II. osztályt egyaránt. Sok kiváló labdarúgó született Pilisen vagy indult el innen a honi és nemzetközi elismerés felé. Jelenleg négy korosztályban közel 80 igazolt játékossal rendelkezik az egyesület, amelynek jelene hasonlóan fényes, mint múltja.

A hazánkban egyre népszerűbb lovassportoknak a településen két központja is található. A Csilló Lovasiskola központi területe a volt Beleznay kastély, illetve annak parkja, melyet a Gerje patak és a közelmúltban helyreállított tórendszere vesz körül. A Sipitó Pihenőpark a helyi lovasélet másik fellegvára. A létesítményt azzal a szándékkal alapították, hogy elősegítse a mozgásszervi betegek speciális gyógyítását elsősorban terápiás lovaglással, gyógytornával illetve más rekreációs lehetőségek biztosításával.

A város sportéletének érdekes színfoltja a helyi Postagalamb Sportegyesület, amely alig tízéves fennállása alatt a környék legnagyobb taglétszámú egyesületévé nőtte ki magát.

A Gerje Horgász Egyesület 1991-ben horgásztó létesítésébe kezdett. Hétvégenként egyre több ember keresi fel a tavat és környékét. Az egyesület 165, zömében pilisi, budapesti, albertirsai és nyáregyházi tagot tömörít. Évente öt horgászversenyt rendeznek, amelyen átlagosan 50-60 fő vesz részt.